Elkezdődött a hajdú-bihari főrendőrök pere Szegeden

Belföld - 2007-01-31
Elkezdődött szerda  délelőtt a hivatali visszaélés bűntettével és más bűncselekményekkel  vádolt hajdú-bihari rendőri vezetők és társaik pere Szegeden, a  Csongrád Megyei Bíróság tanácsa előtt.    

A tárgyalás kezdetén a Központi Nyomozó Főügyészség nevében a  vádat képviselő Kerekes Imre ügyész ismertette a vádiratot, amely  szerint a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság (HBMRFK) vezetője,  korábbi közbiztonsági és gazdasági igazgatója, valamint a Debreceni  Városi Rendőrkapitányság vezetője több alkalommal túllépte  hatáskörét, vagy visszaélt hivatali helyzetével.

K. János, a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság (HBMRFK) korábbi főkapitány-helyettese ártatlannak vallotta magát a hivatali visszaélés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolt rendőri vezetők és társaik ellen indult per első tárgyalási napján a Csongrád Megyei Bíróság tanácsa előtt.

 

Az elsőrendű vádlott K. János - akit hat rendbeli hivatali visszaéléssel, bűnsegédként elkövetett lőfegyverrel visszaéléssel, és bűnsegédként elkövetett adócsalással vádol a Központi Nyomozó Főügyészség - az összes ellene felhozott vádpontban ártatlannak vallotta magát.

 

A jelenleg biztonsági tanácsadóként dolgozó szakember vallomása kezdetén megkérdőjelezte, hogy a telefonbeszélgetéseinek lehallgatása során keletkezett adatok jogszerűen felhasználhatók-e bizonyítékként.

 

K. János elmondta, rendkívül kiforratlan volt a gyakorlat a rendőrség által végzett külső munkákkal kapcsolatban. A kormányrendelet, amely felsorolta a szolgáltatások körét lényegében alkalmazhatatlan volt, a mai napig sincs egységesen kialakult országos gyakorlat.

 

Az elsőrendű vádlott kijelentette, a vádban fölsorolt esetekben a forgalomirányítási és biztosítási tevékenységet szolgálati feladatként láttak el, azért nem kértek pénzt. A tevékenységet az állomány általában szolgálati idejében látta el, de előfordult olyan eset, hogy szabadidős rendőrök végezték el.

 

Megfogalmazása szerint, ha a megrendelő elégedett volt a szolgáltatással, támogathatta a rendőrséget segítő alapítványt. Hangsúlyozta, ez a támogatás soha nem volt kierőszakolt kérés, a feladat végrehajtását nem befolyásolta.

 

A vádlott Nagy Erzsébet tanácsvezető bíró kérdésére elmondta, a támogatási összegeket a cégek az elvégzett munkát, az igénybe vett rendőri állományt részletező kalkuláció alapján utalták át az alapítványnak.

 

A rendőrség és a megyei önkormányzat által létrehozott a Közbiztonságért Alapítvány technikai eszközök beszerzésével javította a rendőrök munkavégzésének feltételeit. Az alapítvány támogatásával olyan eszközökhöz - elsősorban gépkocsikhoz - jutott a rendőrség, amelyeket az alulfinanszírozottsága miatt nem tudott megvásárolni feladatellátásukhoz azonban szükség volt rá. K. János említette, volt olyan kollégája, aki egy 11 éves szolgálati autóval bekövetkezett balesetben vesztette életét.

 

A rendőri munkát segítő alapítványok működésének hagyományai vannak magyar a rendőrségnél, mind a 19 megyei rendőr-főkapitányság és az országos főkapitányság mellett is létezik ilyen szervezet - közölte a volt rendőr.

(Forrás:MTI, DNL)