A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (Magyosz) és a Generikus Egyesület álláspontja szerint az elfogadott törvény hátrányosan érinti az olcsóbb, generikus termékek gyártóit, és rontja a magyarországi gyógyszeripar versenyképességét. Mindkét érdekvédelmi szervezet kéri az előzetes normakontrollt, és további jogi lépések megtételét is kilátásba helyezik.
A gyógyszergyártók Sólyom László köztársasági elnökhöz fordulnak, hogy kérjen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól a parlament által hétfőn elfogadott gyógyszergazdaságossági törvény aláírása előtt.
A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (Magyosz) és a Generikus Egyesület álláspontja szerint az elfogadott törvény hátrányosan érinti az olcsóbb, generikus termékek gyártóit, és rontja a magyarországi gyógyszeripar versenyképességét. Mindkét érdekvédelmi szervezet kéri az előzetes normakontrollt, és további jogi lépések megtételét is kilátásba helyezik.
Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (IGYE) szerint az elfogadott törvény az eredeti elképzelésekhez képest kedvezőbb, nem diszkriminálja a gyártókat, a végleges változatból kikerültek az egyesület által korábban kifogásolt, európai uniós jogszabályokat sértő hibák. Az egyesületnek ugyanakkor jogi fenntartásai vannak az egységes 12 százalékos rabatton felül a gyártókat terhelő úgynevezett sávos befizetést illetően.
Az elfogadott törvény szerint a gyógyszergyártóknak a közfinanszírozott gyógyszereik termelői árára eső éves tb támogatás 12 százalékát kell befizetniük a gyógyszerkasszába. Az orvoslátogatók után gyógyszerismertetés esetén évente ötmillió, gyógyászati segédeszköz ismertetése esetén egymillió forintos befizetési kötelezettség terheli a vállalatokat. Amennyiben a támogatások összege jövőre meghaladja a 287 milliárd forintot, és a fenti befizetések nem fedezik a túllépést, úgy a kiadási többletet a kassza 9 százalékos túllépéséig az állam és a gyártók sávonként differenciáltan megosztva fizetik. A 9 százalékot meghaladó túllépést teljes egészében a gyártók finanszírozzák.
A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Egyesületének álláspontja szerint a gyártókat sújtó elvonások miatt a hazai gyógyszeripar versenyképessége drámai módon visszaeshet, a beruházások és a kutatás-fejlesztési tevékenység visszafogását, munkahelyek megszűnését eredményezhetik az intézkedések.
Tóth Judit, a Magyosz szóvivője az MTI-nek elmondta: a szövetségnél úgy számoltak, hogy a törvény nyomán kiróható befizetési kötelezettségek számos hazai vállalat esetében meghaladják a Magyarországon termelt nyereséget, és még a nagyobb cégek esetében is elvonhatják a nyereség kétharmadát. Az iparágban foglalkoztatott 15 ezer emberből több ezernek kerülhet veszélybe a munkahelye, illetve számos kis- és középvállalkozás megszűnhet. Eltűnhetnek továbbá a piacról azok az alacsonyabb árfekvésű generikus gyógyszerek, amelyek előállítása nem éri meg a termelőknek.
Hozmann László, a Generikus Gyógyszergyártók és Forgalmazók Érdekvédelmi Egyesületének elnöke úgy nyilatkozott: a törvény rendkívül hátrányosan érinti a generikus gyártókat. A generikus termékekre fajlagosan nagyobb terhet ró a rendszer, mint az originális gyógyszerekre. A generikus gyógyszerek termelői ára ugyanis alacsonyabb, ugyanakkor magas támogatásúak, a befizetést pedig a tb támogatás százalékában számítják - fejtette ki az elnök.
Hozzátette, hogy a gyógyszerkassza túllépése esetén fizetendő sávos elvonás - amit az egyes gyártók esetében az előző évi tb-támogatás növekedésének arányában számolnak - a növekvő forgalmat bünteti. Hiányolta ugyanakkor azokat az intézkedéseket, amelyek keresleti oldalon a fogyasztás vagy a felírás struktúráját erősen a generikus termékek felé terelné. Véleménye szerint így a törvény a kormány korábban hangoztatott generikus programjának a végét jelenti.
Székely Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke szerint az elfogadott törvény a korábbi változatokhoz képest korrektebb, elfogadhatóbb változat, nem sérti az uniós normákat, de ezzel együtt nagy terheket ró a gyógyszergyártókra.
Az egyesület továbbra is kifogásolja, hogy a hiány finanszírozása hosszú távon a gyártók befizetéseire épül. Álláspontjuk szerint olyan gyógyszertámogatási rendszert kellene kialakítani, amelyet képes finanszírozni a nemzetgazdaság. Fenntartják azt a véleményüket is, hogy a korszerűbb, költséghatékonyabb gyógyszereket kellene támogatni, mert így kisebb lehetne a költségvetési kiadás - fejtette ki az IGYE elnöke.
A hiánytúllépés esetén a gyártókat terhelő sávos befizetés ellen jogi fenntartásai is vannak az egyesületnek, mert előre nem kiszámítható a gyártók számára a várható teher.
(MTI)