Pusztai Erzsébet két hete küldött levelet a pártelnököknek, amiben kérte a kétoldalú szakmai tárgyalások megkezdését az MDF elképzeléséről.
A sajtótájékoztatón Pusztai Erzsébet hangsúlyozta, akkor szolgáljuk igazán a gyermekek és családok érdekeit, az a leghasznosabb a társadalom számára is, ha magas színvonalú oktatást biztosítunk jó körülmények között. Ehhez arra van szükség, hogy alapvetően megváltoztassuk a gyermekek, a gyermekes családok támogatásának módszereit.
Azt javasoljuk, hogy legyen az iskola egész napos intézmény, négyszeri étkezéssel (reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna), és a diákok kapják ingyen a tankönyvet, taneszközök zömét. Teremtsük meg a lehetőségét annak, hogy a gyerekek az iskolában tanuljanak, a tankönyvet is tarthassák az iskolában! Külön kiemeljük az egész napos oktatás szocializációs szerepét, mellette a kulturális tényezőket: a viselkedés, az egyéni és társadalmi kommunikáció, erkölcsiség közös gyakorlását, a "magas kultúra" igényének felkeltését a gyermekkorban.
A középosztály nagyon sokat dolgozó tagjai számára is biztonságot jelent a gyermek egész napos iskolája. Ha délután otthon már nem a lecke megírásával kell foglalkozni, akkor marad idő családi programokra, játékra is. Minden tanítási szünetben számolnunk kell azzal, hogy a szülők többsége dolgozik. Tehát az iskolák összetartó - ingyenes! - programokkal kell, hogy szolgáljanak! Mindez nagyon szükséges és társadalmi kohéziót növelő eszköz volna! A tárgyi feltételeket, kulturált étkezőket, használható sportpályákat, a szabad idő tisztes eltöltésére szolgáló eszközöket, könyvtárakat, számítógépes eszközöket biztosítani kell. Az úniós források erre is lehetőséget teremtenek.
Az egész napos iskola emberibb életrend-modellre taníthatja meg gyermekeinket. Az étkezés nem marokból gyorsan-evést jelent majd. Egészségi következményei mellett a társadalmi és kulturális kohézió is hatalmas erőt jelent! A hátrányos helyzetű családok gyermekeinek tanulási körülményei javulnak, szocializációjuk az iskolai programokon keresztül javulhat, ezért javaslatunk közműveltségi és társadalmi következményei óriásiak lehetnek.
Az iskolák helyzete stabilizálódik, a képzett tanárok munkája biztossá válik, sőt többen visszatérhetnek a katedrára és így a megnövekvő normatívából jobb színvonalú oktatást, nevelést lehet biztosítani.
A középosztály tagjai, akik magasabb jövedelmükből több adót fizetnek, joggal érezhetik majd, hogy adójukért a saját gyermekeik is megkapják a társadalomtól azt, amit minden gyermek!
A családi pótlék a gyermek oktatását, nevelését hivatott támogatni. Bár tudjuk, hogy a legtöbb családban valóban a gyermek a legfontosabb, de azt is tudjuk, hogy számos esetben nem a gyermek javára, hanem alkoholra, cigarettára esetleg játékgépekre, cukros üdítőkre megy el az állami költségvetésből adott támogatás jó része, vagy uzsorásokhoz vándorol.
Azt javasoljuk, hogy az óvodás kor utolsó évéig járjon minden gyermek után a családi pótlék. Adjuk alanyi jogon az egész napos iskolát minden gyermeknek 14 éves korig, majd 14 éves kor fölött akkor járjon családi pótlék, ha a gyermek tanul.
Azt javasoljuk, hogy minden olyan normatívát, ami szétaprózva, külön-külön címeken, rengeteg adminisztrációval jut el az iskolákba (tankönyv-támogatás, ingyenes tankönyv-támogatás, étkezési támogatás, ingyenes étkezés kiegészítés stb.), valamint az iskoláskorú gyermekek után járó családi pótlék összegét juttassuk az iskoláknak az állami normatíva megemelése formájában. Ez a jelenlegi normatívát 50-60%-al növelné meg. Ezzel annyi többletforrást juttatnánk az iskoláknak, amelyből már működtethető az egész napos ingyen iskola!
A család szociális helyzetével ne az iskolában foglalkozzanak! Ha a család szociális helyzete olyan rossz, hogy a család további támogatásra szorul, akkor a szociálpolitika egyéb eszközeivel kell a családon segíteni. A mi általunk javasolt megoldás ezt nem zárja ki, sőt átláthatóbbá teszi.
Azt mondjuk, hogy az iskola mindennél fontosabb, ezért meglévő forrásainkat koncentrálni kell a jövő nemzedék érdekében. Meggyőződésünk, hogy javaslatunk valódi esélyegyenlőséget teremt a közoktatásban és tisztább helyzetet a szociális ellátásban.