A javaslat kormánypárti és ellenzéki előkészítői bíznak abban, hogy ezúttal megteremthető az új jogszabály elfogadásához szükséges kétharmados többség. A kereskedelmi média jövőjét meghatározó passzusok mellett az újságírószakmát legerősebben foglalkoztató pontja a tervezetnek a meghökkentő tartalomszabályozási jogosítványokkal felruházott médiahatóság terve.
A héten megjelent sajtóinformációk szerint szeptember óta ötpárti egyeztetések zajlanak az új médiatörvény tervezetéről, mely elfogadása esetén többek közt az országos kereskedelmi rádiók frekvenciapályáztatásának rendjét is megváltoztatná, lehetővé téve az eljárások gyorsabb lebonyolítását. A tervezet alapján az sem zárható ki, hogy az ORTT utódjaként létrejövő Nemzeti Médiahatóság harmadszor is automatikusan meghosszabbítja a rádiós koncessziókat.
A javaslat az országos tévécsatornák számára lehetővé tenné, hogy új csatornákat indítsanak, amit a mostani szabályozási keretek mellett nem tudnának megtenni.
Az ötfejezetes törvénytervezetnek, melyen a Miniszterelnöki Hivatal szaktestülete dolgozik, négy fejezete készült el és ezek közül a pártok médiapolitikusaiból álló informális testület hármat jóvá is hagyott – olvasható a Figyelő e heti számában. Deutsch Tamás, a Fidesz szakpolitikusa a lapnak nyilatkozva úgy fogalmazott: a médiatörvény előkészítése kapcsán „korrekt jogszabály-előkészítő munka folyik” és az SZDSZ-es Pető Iván is úgy vélekedett, hogy a helyzet „óvatos optimizmusra” ad okot. Mint ismeretes, számtalan próbálkozás született már az 1996 óta érvényben lévő médiatörvény utódjának megalkotására, ám azok sorozatban kudarcot vallottak a kétharmados parlamenti konszenzus hiányában. Legutóbb – kétéves előkészítő munka után – 2006-ban jelentkezett kidolgozott tervvel egy ORTT által felkért szakmai grémium, a tervezetből azonban nem lett parlamenti vitaanyag.
Az Index a törvénytervezet három birtokába jutott fejezete alapján ismertette: a tervezet, cserébe a médiapiaci szerelőknek nyújtott üzleti előnyökért, korlátozná azok szabadságát. A tervekben szereplő Nemzeti Médiahatóság ugyanis nagyobb hatáskörrel és szélesebb hatósági jogkörökkel lenne fölruházva, mint elődje. Míg az új hatóság az ORTT-hez képest kevesebb befolyással rendelkezne az elektronikus médiumok piacralépése felett, növekedne a hatásköre a tartalomszabályozás terén.
A cikk értelmezése szerint a testület akár az internet és a nyomtatott sajtó szabályozására is jogosultságot kaphat. Mindezek mellett a szerv olyan hatósági jogkörökkel lenne fölruházva, mint amilyeneket a Gazdasági Versenyhivatal élvez. Azaz a piaci szereplők kötelesek lennének megosztani üzleti titkaikat a hatósággal, mely bírói engedéllyel bármilyen helyszínre önhatalmúlag beléphet, azt átkutathatja és a kényszerítő intézkedésekhez a rendőrséget is igénybe veheti.
eMasa