Hasonlóan vélekedtek a résztvevők az osztatlan tanárképzés visszaállításának szükségességéről is, reményeiket pedig Brassói Sándor, a Közoktatás-fejlesztési Főosztály főosztályvezető-helyettese erősítette meg: a felsőoktatás szereplőivel történő egyeztetés során megállapodtak az osztatlan tanárképzés visszaállításában.
Brassói Sándor elmondta: a délelőtti egyeztetést követően megállapodott az illetékes szervekkel, hogy visszaállítják az osztatlan tanárképzést. Az államtitkárság telefonban nem erősítette meg a hírt. Kifejtették: mindig is az osztatlan tanárképzés visszaállítása mellett érveltek, de konkrét előrelépés nem történt február 4-én ez ügyben.
Első ízben Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke támadta az osztatlan szerkezet tanárképzésben történő általános bevezetését, azóta pedig több egyeztetésen, fórumon tárgyaltak arról.
A szakma, a tudomány és a pedagógia egységére van szükség
Részben ezzel a problémával foglalkoztak a felsőoktatás egyes szereplői február 4-én, Piliscsabán. Elengedhetetlen érvényű a pedagógusképzés kilátásairól beszélni egy olyan helyzetben, amikor nincsenek egyértelmű átalakulási irányok, csak megközelítések, és egy be nem fejezett reform adott - nyitotta meg szavaival Hunyadi György, az MTA rendes tagja, az ELTE professzora a Tanárképzési Napot. Hozzátette: a tanácskozás jó alkalmat ad a tanárképzés jelenének és jövőjének megvitatására, főként annak fényében, hogy a felsőoktatás változását követően, az alapszakos és a mesterszakos diplomák megjelenésével felbolydult a magyar munkaerőpiac.
Az egyciklusú tanárképzés előnyeivel értettek egyet a tanácskozás délelőtti szekciójának előadói, akik három területet képviseltek, így a természettudományos, a bölcsészettudományos, valamint a pedagógiai és pszichológiai stúdiumokat. Amint azt Pajtókné Tari Ilona, az egri szakmódszertani csoport képviselője elmondta: a kétciklusú képzés bevezetését és alkalmazását követően egyértelművé vált annak legnagyobb hibája, mégpedig, hogy a főiskolai képzéshez képest kevesebb szerepet kaptak a szakmódszertani tárgyak. Holott a szakmódszertani tárgyak szerepe a tudományban is nagy jelentőséggel bír. Ezzel egyetértve Gaál István, a Debreceni Tudományegyetem oktatója azt emelte ki, hogy fontos megalapozni a szakmódszertan presztízsét a tudományon belül, hiszen annak is megvan a maga diszciplínája. Kosztolányi József, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense is az egyciklusú képzés visszaállítása mellett érvelt, hiszen az osztatlan rendszer nem választja szét a szakmát, a tudományt és a pedagógiát a képzésben. Kiemelte továbbá, hogy másképpen kell szocializálni a tanárjelölt fiatalokat, hiszen a jelenlegi felsőoktatási tervezet miatt még kevesebben akarnak tanárnak menni. Az ugyanis túlzottan elnyújtja a gyakorlati éveket, és késlelteti a pedagógussá válást - mondta el a szegedi oktató.
A szakmának kell átadni a tanárképzést
Erostyák János, a Pécsi Tudományegyetem oktatója szerint sem megfelelő a kétciklusú képzés, annak tömegoktatást idéző jellege, valamint a képzés teljesen fölösleges megszakítása miatt. Tél Tamás, az ELTE tanára szerint nagy gond, hogy a jelenlegi rendszerben a szakma csak másodlagos, ami egyben a fejlődés egyik gátlója is, ezért a megoldást abban látja, ha a szakma kezébe kerül a tanárképzés. Rapos Nóra szintén az ELTE képviseletében arról számolt be, hogy sajnálatos módon a gyakorlati oktatás mellékágazatként funkcionál, vagyis nincs hozzáépítve a folyamat egészéhez, pedig a gyakorlatnak és az elméletnek egységet kellene alkotnia. A tartalmi megújulás szükségességét emelte ki Feldné Knapp Ilona, az ELTE egyetmi docense, aki elmondta: ehhez szakmai profil vizsgálatokat kellene végezni az egyes szakokon, majd a célokat egyenként meghatározni.
A délelőtti pódiumbeszélgetések résztvevői egyetértettek abban, hogy valóban szakmai, és tartalmi megújulás szükséges a tanárképzésben, amely a jelenlegi kétciklusú képzés helyett az osztatlan képzésben eredményesebb lehetne. Az előadók megfogalmazták továbbá azt is, hogy a szakma presztízsének megteremtését már a középiskolákban meg kell alapozni, a tanárképzést pedig átjárhatóvá kellene tenni.
A tanárképzésre is hatással bír a média
A délutáni szekciót Fábri György, az ELTE rektorhelyettesének és Katona György, a Nyugat-magyarországi Egyetem egyetemi docensének beszélgetése zárta, mely során a tanár és a tanárképzés a médiában elfoglalt helyéről értekeztek. Amédia bír a legnagyobb hatással a társadalomra, így nem csoda, ha a tanárokról egy negatív kép alakult ki, hiszen a legtöbb tanárral kapcsolatos híradás rossz színben tünteti fel a szakmát - értettek egyet. Ez ellen véleményük szerint a pedagógusok imázsának újraépítésével kell fellépni, mégpedig olyan pozitív üzenetekkel, amelyek minden célcsoportnál célba találnak, és amelyek alkalmazása külföldön már egyáltalán nem ismeretlen.
(www.edupress.hu)