A tervezet a nyilvánosság legfőbb elemét, a médiát egy alkotmányosan eleve kifogásolható konstrukciójú hatóság jogkörébe vonja, s ezzel a demokratikus nyilvánosság egészét fenyegeti - figyelmeztet az elmúlt fél év médiaszabályozási folyamatát élesen bíráló állásfoglalásában a Magyar Újságírók Országos Szövetsége.
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége figyelemmel kíséri a 2010 júniusa óta tartó médiaszabályozási folyamatot, s mind tendenciájában, mind konkrét megnyilvánulásában alapvetően elutasítja azt.
A közmédia és a médiafelügyelet intézményeit alapjaiban átalakító tervezet visszavonását és az alkotmányossági aggályokat is felvető törvényelemek - a sajtó szabadságának európai normái alapján történő - újragondolását javasoltuk. A jogalkotók a törvényt párbeszéd és lényegi módosítás nélkül szavazták meg. Ezután a MÚOSZ - A médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról címmel elfogadott (2010. évi LXXXII.) törvény rendelkezéseivel szemben - az Alkotmánybírósághoz fordult, kifogásolva a médiaigazgatás struktúráját, működési rendjét, másfelől annak az alkotmánybírósági határozatnak a sérelmeit, miszerint:
A rádió és a televízió alkotmányos működésének feltételeként a törvénynek ki kell zárnia, hogy a közszolgálati rádióban és televízióban akár az állam szervei, akár egyes társadalmi csoportok a műsorok tartalmára meghatározó befolyást gyakoroljanak (AB 37/1992 (VI. 10.).
A Szövetség számos észrevétellel élt az úgynevezett médiaalkotmány - A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló (2010. évi CIV.) törvény - tervezetével kapcsolatban is. Ezeket az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságához eljuttatta.
A 2010. november 22-én egyéni képviselői indítványként, a társadalmi egyeztetés mellőzésével beterjesztett részletszabályozással - A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvénytervezettel (T/1747) - kapcsolatban alapvető kifogásainkat még 2010. november 30-án elküldtük az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának. Erre válasz nem érkezett. A MÚOSZ elnöksége a következőkre hívja fel a figyelmet:
- A törvénytervezet a demokratikus nyilvánosság egészét sérti azzal, hogy a nyilvánosság legfőbb elemét, a médiát - a frekvenciagazdálkodás korlátai által nem érintett elektronikus médiára, a nyomtatott és az internetes sajtóra is kiterjedően - egy egyébként alkotmányosan eleve kifogásolható konstrukciójú hatóság jogkörébe vonja.
- Hasonlóképpen: a tervezet a média működésére vonatkozó hatósági korlátozásokkal a véleménynyilvánítás alkotmányos jogát sérti, e jog határait hatósági megítélés korlátai közé igyekszik szorítani.
- A sajtó egészét a független bíróságok ítélkezése alól kiszervező , vagy a bírósági jogosultságokat hatósági jogosítványokkal megkettőző, a média - adott esetben bírósági mérlegelés körébe tartozó - tartalmi kérdéseiben is hatósági jogköröket kreáló minden törekvés a demokratikus nyilvánosság, a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának súlyos megsértése.