Gábor Kálmán szociológus szerint az egyetemisták egyre konzervatívabban gondolkodnak, politikai választásukban jobbra tolódnak, miközben egy részük a radikális eszmékre is nyitottá vált - írta meg a Népszabadság. Ezzel szemben Orbán Viktor volt miniszterelnök a népszavazási kampány idején pont a fiatalok radikálisságát hiányolta.
Gábor Kálmán szerint a felsőoktatásba bekerülő új generáció tudása nagyon hiányos a közéleti és történelmi ismeretek tekintetében. A szociológus szerint ennek egyik oka a rendszerváltással megszűnő elitképzés és az azt felváltó tömegoktatás, amellyel a felsőoktatás szerepe is megváltozott a társadalomban.
Szerinte a közéletre nevelés nagyon fontos része lenne az oktatásnak, a kilencvenes években a fiatalok helyzete is megváltozott, a piacgazdasággal nemcsak az esélyeik növekedtek, ezzel együtt sebezhetőbbé is váltak. A demokráciára nevelés ezért a szociológus szerint elengedhetetlen lenne.
Gábor Kálmán a saját diákjai közt végzett nem reprezentatív kutatása is azt példázza, hogy a hallgatók mennyire nincsenek tisztában ez elmúlt évek történelmével. Egy a nemzeti radikalizmust, hungarista fiatalokat bemutató filmről kellett véleményt alkotniuk. A látottakkal kapcsolatban mindössze két diák említette meg a két világháború közti antiszemitizmust, a többség a szélsőséges megnyilvánulásokat ugyan elítélte, összességében megértően nyilatkozott a filmről.
.
A szakember szerint a kormányzati politika nemigen foglalkozik ifjúságpolitikai kérdésekkel. Mit mondta: a baloldal és a liberálisok egyáltalán nem tudják megszólaltatni ezeket a fiatalokat, a jobboldal e tekintetben sokkal sikeresebb - véli az ifjúságkutató.
A szociológus szerint fel kellene készíteni a hallgatókat az őket érintő politikai üzenetekre, álszeméremnek tartja, hogy a tanórák közt ne lehetne közéletről vitázni.
Példaként említette, hogy a közelmúltban a tandíj eltörlését követő kerekasztal-beszélgetésen a politikusok sokszor hallott véleménye után a hallgatókat inkább a bolognai rendszer, a kreditrendszer tisztázatlan pontjai érdekelte, amely jól mutatja, hogy a fontos kérdések nem kerülnek be a közbeszédbe.
Gábor Kálmán szerint a hallgatói érdekképviselet mellett az egyetemi sajtónak nagy szerepe lenne abban, hogy teret nyisson ezeknek a kérdéseknek - így a hallgatók saját világukban is gyakorolhatnák a demokráciát.
xxx
Halász Áron, másodéves szabadbölcsész szakos hallgató az ELTE BTK hallgatói önkormányzatról szerzett tapasztalatairól azt meséli, hogy a tandíjellenes kampányban a hök teljes mellszélességgel állt ki az eltörlés mellett, holott a hallgatók egy része egyáltalán nem értett egyet sem a népszavazással, sem a részhozzájárulás eltörlésével. - A hök-nek mindenkit képviselnie kellene - ők azonban nem kérdezték meg erről a diákok véleményét - mondta a hallgató.
(Forrás: Népszabadság)