Az intézményekkel közös kiadványokkal és felmérésekkel igyekszik segíteni az intézmények pályakövetési tevékenységét az Educatio Nonprofit Kft. A második szakmai nap nevű budapesti konferencián, november 18-án elhangzott: növekszik az egyetemek és a munkaerő-piaci szektor kapcsolatainak szerepe, a jelenlegi informális kapcsolatok formálissá alakításában pedig a kialakuló pályakövetési rendszerek alkothatnák az alapot.
Az érettségizők számának csökkenése és az elöregedett magyar oktatói gárda mellett a felsőoktatási intézmények nem bízhatnak a hallgatók expanziójában, a képzések célja így egész Európa számára a diákok számának megtartása és a képzés minőségének növelése lehet - mondta el a konferencián dr. Nádai László, az oktatási tárca Tudománypolitikai Főosztályának vezetője. Hozzátette: "nem indítható azonban minőségi képzés, ha nem ismerjük a hallgatók elhelyezkedési esélyeit." Az Unió maga is támogatja a diplomás pályakövetési rendszerek kialakítását, melyet Magyarországon a tapasztalatok alapján intézményi szinten valósítanak meg.
Dr. Kabai Imre, a Zsigmond Király Főiskola tanára hozzáfűzte: a magyarországi egy demokratikus modell: szabadon felhasználhatók az ajánlások, hatékonyabban alkalmazzák a módszereket ugyanis az intézmények, ha azok nem irányítanak, csak segítenek.
Dr. Majó Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem Tanulmányi és Információs Központjának fejlesztési igazgatója az eseményen elmondta: a nyílt hozzáférésű csatornákkal népszerűsíthetné magát egy intézmény és ezzel a diplomás pályakövetést is. Tőlünk nyugatra ugyanis számos egyetem tesz fel videókat a youtube-ra, míg Magyarországon a Wikipédia keresőoldal nem is ismeri az alumni kifejezést. "A világ nyugati felének 40-60 százaléka pár éven belül a nyílt forrású platformokra helyezi át az öregdiákprogramok és információs oldalak központját" - mondta el az SZTE TIK stratégiai igazgatója. Majó továbbá kifejtette: a második generációs modell két generációssá alakul, tehát szakítva az oktatásra és kutatásra építő egyetemi tevékenységi körrel egy harmadik elem kerül a rendszerbe. Az lehet csak sikeres a jövőben, aki szoros kapcsolatokat ápol a munkaerő-piaci szakértőkkel, a jelenlegi informatív vállalati-egyetemi kapcsolatok pedig hivatalos útra terelődnek - mondta el. Hozzátette: a pályakövetési rendszerek, az öregdiák-hálózatok képezhetnék a fejlődés ezen irányának alapját.
A pályakövetés forrásigényeiről számolt be Andrási Mónika, a Budapesti Corvinus Egyetem, Corvinus Karrier Irodájának vezetője. Elmondta: két hónap, valamint egy-két ember munkája szükséges az állam által kötelezővé tett pályakövetési feladatok teljesítésére. "Az online kérdőíveket 2007-ben csupán a diákok hat százaléka küldte vissza, miután azonban elkezdődött a telefonos megkeresések, 35-36 százaléka jelzett vissza" - mondta el a hosszadalmas munka eredményeiről Andrási Mónika. Kováts Gergely, az intézmény tanársegéde kifejtette: az egyetem Karrier Irodája veszi fel a kapcsolatot a volt hallgatókkal, hiszen a szervezet jellege miatt könnyebben éri el az öregdiákokat, mint más egységek. Hozzátette: ettől még a diplomás pályakövetés külön folyamatot képvisel az intézményben.
Fábri István, az Educatio Nonprofit Kft. vezető elemzője egy országos szintű, nyolcezer hallgató motivációját elemző kutatásra hívta fel a figyelmet, melyet 2007-ben készítettek. A hallgatók mintegy 8-9 százaléka az elvégzett szaktól teljesen eltérő pályát választ magának: a pályaelhagyás jelentős mértékű azon képzések esetében, ahol a diploma nem egy konkrét pozíció betöltésére prognosztizál - számolt be az eredményekről Fábri István. A TÁRKI kutatóintézetének egy munkatársa a nézők közül osztotta meg tapasztalatait: készült már pályakövetési felmérés 20 európai országban egyszerre, nem kizárt ugyanis egy ilyen tevékenység központi lebonyolítása. Elmondta: az elhelyezkedés szempontjából fontos a tanulmányok mellett végzett szakmai gyakorlat, illetve az adott felsőoktatási intézmény és a munkaerőpiac viszonya.
Pioker Zoltán Bence, az Educatio vezető szerkesztője a tervek szerint januárban elinduló diplomantul.hu oldalról számol be. "Interjúk, kimutatások, különböző élethelyzetek révén segítjük majd a pályakövetés folyamatát és próbáljuk felhívni még a diákok figyelmét az alumni programokban rejlő lehetőségekre" - árulta el a vezető szerkesztő. Hozzátette: szakmai gyakorlati lehetőségeket is fel kívánnak majd tüntetni a honlapon.