A gazdasági válság pusztító erővel söpör végig a világon. Károkat okoz az Egyesült Államoktól Kínáig mindenhol, egész Európában, így Magyarországon is. Munkahelyek milliói szűnnek meg világszerte, cégek állítják le a termelést, csökken a hitellehetőség, drágul a törlesztés. Szinte senki nem látta előre, mekkora a veszély, és ma nincs senki, aki meg tudná mondani, meddig fog tartani a krízis.
Nem tudjuk, mert nem lehetséges megállítani határainknál a válságot. Következményeire készülnünk kell, hatásait kezelnünk, enyhítenünk szükséges. A válság a munkahelyeket veszélyezteti első helyen. Ezért – miközben tudjuk, hogy nem lehet megőrizni minden magyar munkahelyet – a munkavégzés lehetőségének megóvását, ösztönzését kell a válságkezelés fókuszába állítani. Minél több munkahelyet megvédeni és megteremteni újak létrejöttének feltételeit – ez a kormány kötelessége.
A tűzoltás után azonban előre kell tekintenünk. A magyar gazdaság gondjainak felületi kezelése ideig-óráig elfedheti ugyan a bajokat, de azok hamar újratermelődnek, sőt gyarapodnak. Ezért egy sor terület igényli a hosszabb távú változások elindítását, a mély és átfogó átalakításokat. Mindezt annak érdekében, hogy a válság után – akármikor jön is el annak ideje – Magyarország megerősödve állja a világméretű gazdasági versenyt.
A válságkezelésére nincs csodaszer. Nincs másolható recept sem. A stratégiát saját magunknak, saját helyzetünkből kiindulva, saját problémáinkra szabva kell megalkotnunk.
Az elmúlt nyolcvan év legsúlyosabb világválságának közepén Magyarország különösen nehéz helyzetben van. Ennek oka, hogy bár a rendszerváltástól az évezredfordulóig egy esetenként akadozó, de alapvetően sikeres pályán haladtunk, 2001-re ez a lendület megtört, és hazánk egy belső fogyasztás által vezérelt, jelentős részben hitelből finanszírozott növekedési pályára állt.
A gazdasági lendület és a különösen kedvező nemzetközi körülmények hosszú időre elfedték az akkor elmaradt változások következményeit, és a növekedés árnyékában a gazdaság szerkezeti gyengeségei tovább halmozódtak. Ez 2006-ra rekord nagyságú költségvetési deficithez és súlyos versenyképességi visszaeséshez vezetett. A kormány 2006-ban elkezdett reformprogramja részben kezelni tudta a kialakult helyzetet és elhárította a közvetlen válságot, javította az államháztartás egyensúlyát és elindított néhány fontos szerkezeti változást. Néhány strukturális probléma azonban eddig még nem oldódott meg.
Magyarországnak ezért ma kettős szorításból kell kitörnie.
Egyszerre kell a válság közvetlen következményeit enyhíteni és a kilábaláshoz szükséges növekedési pályát szerkezeti átalakításokkal megalapozni. Mindezt úgy, hogy a gazdaság nyitottsága és a költségvetési helyzet korlátozza a gazdaságpolitika mozgásterét, nem adhatjuk fel az elmúlt évek nagy eredményét: az egyensúlyt. A tavalyi év végén megtett azonnali válságkezelő lépéssorozat átmeneti időre enyhítette a nyomást és lehetőséget adott egy új, a kettős kihívásra választ adó reformprogram bevezetésére. Ezt a lehetőséget nem lehet elvesztegetni; olyan stratégiára van szükség, ami átfogóan, mélységében alakítja át az ország működését, gazdaságát.
Ennek a stratégiának egyfelől megfelelő egyensúlyt kell találnia a válság rövid távú enyhítése és a szükséges hosszú távú átalakítások között, másfelől egyszerre kell biztosítania a stabil, gyors, foglalkoztatás-alapú növekedést és a szigorú költségvetési egyensúlyt. Építve a korábbi évek tapasztalataira, valamint a nemzetközi példákra, ezt csakis egy ciklusokon átívelő, széles körű társadalmi támogatással bíró program érheti el. Ez a program csak akkor lehet sikeres, ha közelebb viszi hazánkat az európai centrumhoz: a növekedés és stabilitás legfőbb biztosítékát, egyben legszigorúbb bíráját, az euró mielőbbi bevezetését tekinti sikere mércéjének.
A kormány válságkezelést és növekedést egyaránt szolgáló átfogó stratégiája ezt a célt tűzi ki. Az alábbiakban nem a sratégia egészét, csupán három meghatározó elemét: a munkabarát adórendszer, az igazságos és munkára ösztönző szociális háló, valamint a fenntartható, stabil és kiszámítható nyugdíjrendszer megteremtésére vonatkozó javaslatokat mutatjuk be.
Forrás: Kormányszóvivői Iroda