Belföld

Áder János köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök ( jelenlétében a Magyar Érdemrend nagykeresztje polgári tagozata kitüntetést adományozta Bogsch Erik Széchenyi-díjas vegyészmérnöknek, a Richter Gedeon Nyrt. elnökének a Sándor-palotában 2017. november 29-én.

Fantasztikus elismerés a kitüntetés, a Magyar Érdemrend nagykeresztje-díj a Richternek, a Richter Gedeon minden dolgozójának szól, akik hozzájárultak a sikerhez, a díj elismerés azoknak is, akik elérték, hogy egy majdnem csőd szélén álló vállalatból egy magyarországi központú, rangos, multinacionális céggé vált a Richter az elmúlt években - mondta Bogsch Erik az MTI-nek a kitüntetése átvétele után.

A MÁV Zrt. 96 százalékban megnyerte a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. elleni kártérítési pert a Fővárosi Bíróság gazdasági kollégiumának szerdán kihirdetett ítélete szerint. Az ítélet nem jogerős.

A bíróság arra kötelezte az alperes Mal Zrt.-t, hogy 15 napon belül fizessen ki a felperes MÁV-nak 369 millió 630 ezer 896 forint főkövetelést, a számlák keletkezésétől törvényesen járó késedelmi kamatot, továbbá 12 millió 536 ezer 846 forint perköltséget. Ezt meghaladóan a bíróság a MÁV keresetét elutasította.

A Mal Zrt. Ajka melleti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörös iszap elmosta a vasúttársaság Székesfehérvár-Szombathely vonalán az Ajka-Devecser közötti 1,5 kilométeres vasúti szakaszt, emiatt a MÁV-nak kára keletkezett. A vasúttársaság kártérítési igénye 380 millió 793 ezer 665 forint volt.

A bíró indoklásában kifejtette: a bíróság jogerős közbenső ítéletében megállapította az alperes kártérítési felelősségét, ezért a per ezen szakában a bíróság már csak a kár összegét vizsgálta, ebben a körben folytatott részletes bizonyítást.

Az MSZP elnöke szerint az elmúlt hét évben súlyosan nőtt az igazságtalanság itthon, és a demokratikus ellenzéknek arról kell beszélnie a következő időszakban, hogy célja egy igazságosabb, európai Magyarország megteremtése.

Molnár Gyula kedden az Európai Unió szociális pilléréről szóló budapesti tanácskozást megnyitó beszédében azt mondta, hogy az ország kettészakadt: néhány tízezer ember az átlagosnál jobban gyarapodott és egyre nő azoknak a száma, akiknek lehetetlen vagy reménytelen bizonyos alapvető szükségletük kielégítése is.

A kínai miniszterelnök látogatásával a Budapest-Belgrád-vasútvonal építése is megindulhat. A több mint 500 milliárd forintos felújítás kínai hitelből valósul meg, és szakértők szerint 2400 év alatt térül meg. Az LMP szerint ez Paks 2 után az évszázad második legrosszabb üzlete, amellyel a hazai vállalkozások és a magyar vidék helyett megint Orbán oligarchái járnak jól.

Az LMP szerint fel kell bontani az Orbán-Putyin paktumot, mert az elmúlt héten háromszor bebizonyosodott, hogy nem a magyar emberek, hanem a két politikus érdekeit szolgálja - hangsúlyozta Ungár Péter, az LMP országos elnökségi tagja vasárnap Budapesten, sajtótájékoztatón.

-Li Ko-csiang kínai kormányfőt megérkezésekor a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren Orbán Viktor miniszterelnök fogadta. A kínai kormányfő vezetésével tartják meg november 27-én a Kína és 16 közép- és kelet-európai ország együttműködési keretének (16+1) soron következő csúcstalálkozóját a fővárosban. Másnap, november 28-án Orbán Viktor miniszterelnök és Li Ko-csiang kétoldalú, hivatalos államközi tárgyalást is folytat egymással, illetőleg sor kerül további bilaterális egyeztetésekre több térségbeli ország kormányfőjével.

Korlátozható a magántitok, a jogosulatlanul megszerzett levelezés is felhasználható, ha ez a gyermekek vagy a szülő jogainak védelmében szükséges - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) a honlapján pénteken közzétett döntésében.

Az LMP, kormányra kerülése esetén megkétszerezné az oktatásra szánt forrásokat, a költségvetés 20 százalékát fordítanák erre a területre - közölte Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján.

A politikus az oktatást a lehető legjobb befektetésnek nevezte, megítélése szerint a jó oktatás garantálhatja a magasabb béreket és az ország versenyképességét.

A Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinata jóváhagyta a kormány és az MRE közötti új megállapodást, amelyet október 4-én írtak alá. A testület erről szerdai tanácskozásán, zárt ülésen döntött.

A zárt ülés után kiadott nyilatkozat szerint a zsinat köszönetét fejezi ki a kormánynak, hogy elfogadta az MRE kezdeményezését a korábbi, 1998-ban kötött megállapodás megújítására, amelyet az indokolt, hogy "az elmúlt két évtizedben Magyarországon és Európában meghatározó változásokra került sor, továbbá a református egyház közfeladat-ellátó, társadalmi és közéleti tevékenysége jelentősen bővült".

A zsinat köszönetet mondott a tárgyalásokat lefolytató kormányzati szerveknek, a minisztériumok és államtitkárságok munkatársainak, a minisztereknek, valamint Magyarország miniszterelnökének azért, hogy a kormány a korábbi megállapodás megújításával is kifejezi: nagyra értékeli a református egyház szolgálatát, elismeri, hogy jelentős részt vállal a közfeladatok ellátásában, a közösségek szervezésében és a közjó előmozdításában, illetve üdvözli az MRE társadalomszervező és közéleti törekvéseit - írták.

A Kúrián működő automatikus ügyelosztási rend megfelel az alaptörvény szellemiségének, és az ebből kibontható törvényes bíróhoz való jog követelményének - mondta Darák Péter, a Kúria elnöke az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtt hétfőn.

A bizottság a Kúria elnökét az elmúlt éves beszámolójával kapcsolatban hallgatta meg, Darák Péter képviselői kérdésekre válaszolva kifejtette: az ügyelosztási rend minden kollégium vonatkozásában objektív, a büntetőügyeknél például a három tanács között az iktatási szám alapján osztják el az ügyeket, azzal, hogy a katonai illetve közlekedési ügyekre az egyes tanácsok "specializálódtak".

Januártól már nemcsak a hagyatéki eljárás keretében, hanem polgári vagyonjogi ügyekben is lehet közjegyző előtt egyezséget kötni - mondta Böröcz Helga közjegyző az M1 aktuális csatorna szombati műsorában. A feleknek polgári ügyekben nem kell bírósághoz fordulniuk, ha vita van köztük, de meg akarnak egyezni. Az egyezségi eljárás ezzel gyorsabbá válhat, és csökken a bíróságok leterheltsége is.

A holokauszton viccelődtek jobbikos politikusok egy hangfelvételen a Szent Korona Rádió Sin City című, korábban sugárzott műsorában - írja a Mandiner.hu pénteken egy hangfelvétel alapján. A cikk szerint a résztvevők között volt Hunyadi Gábor korábbi választási bizottsági delegált, Balasi András fővárosi politikus, valamint Zagyva György Gyula, a Jobbik volt parlamenti képviselője, aki jelenleg is a jobbikos vezetésű tiszavasvári önkormányzat alkalmazásában áll.

A hangfelvételen Zagyva György Gyula azt mondja: "Bocsánat, elnézést, csak nekem szervezői feladataim vannak, aztán nem olyan egyszerű. De gondolom, azért az András elszórakoztatott mindenkit a holokausztos poénjaival."

Balasi András is hallható, amint azt mondja: "Nem, most kezdtük, tehát volt ilyen mikrofonpróba, hogy egy, kettő, hatmillió, tehát nem unatkoztunk."

Jogtalan földhasználatnak és uniós forrásokra elkövetett csalásnak tartja a szocialista Gőgös Zoltán azt, hogy életvitelszerűen Londonban tartózkodó emberek "legeltetnek marhákat" a Hortobágyon, és évente több milliós uniós támogatást vesznek fel földjeik után.

Az MSZP országgyűlési képviselője csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón "újabb hungarikumként" hivatkozott erre, és két konkrét ügyet ismertetett. Elmondása szerint két Londonban élő nő összesen mintegy 200 hektáron "állat nélkül és minden tevékenység nélkül" hektáronként évente 150 ezer forintos uniós támogatásban részesül négy éve elnyert legelői után. Amikor erről a földművelésügyi miniszternél érdeklődött, azt a választ kapta, hogy az érintettek "teljesítési segédletet" vesznek igénybe - tette hozzá Gőgös Zoltán, aki ezt a törvény kijátszásának tartja, mondván, bérbe vett állami földet alhaszonbérbe továbbadni nem lehet.

Megdöbbentőnek nevezte, hogy az állam nem vizsgálja, hogy a földpályázat nyertese hol él.

Ha egy állami kampánytámogatásban részesülő párt az országgyűlési választáson egyszázalékos eredményt sem ér el, köteles visszafizetni az államtól kapott kampánypénzt - döntött a parlament kedden a kampányfinanszírozási törvény módosításával.

A fideszes Gulyás Gergely és Répássy Róbert - kétharmados támogatást igénylő - előterjesztését 184 kormánypárti, szocialista és jobbikos igen szavazattal, 2 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

Az MSZP frakcióvezetője szerint a Fidesznek nincs bátorsága ahhoz, hogy egy arányos választási rendszerben mérettesse meg magát 2018-ban.Tóth Bertalan hétfőn azt követően nyilatkozott erről újságíróknak, hogy az Országgyűlés igazságügyi bizottsága az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat tárgysorozatba vételét tárgyalta. Az előterjesztést az MSZP-s politikus mellett Hadházy Ákos (LMP), Fodor Gábor, Szabó Szabolcs és Szabó Timea (mindhárman függetlenek) jegyzi előterjesztőként. Az indítványt a bizottság nem vette tárgysorozatba.

Tóth Bertalan elmondta, a törvényjavaslat alapját a Közös Ország Mozgalom javaslatai képezik, amelyet nyolc ellenzéki párt támogatott.

Az LMP ötpontos javaslatcsomaggal kívánja elérni a szociális pálya megbecsültségének növekedését.

Kanász-Nagy Máté, a párt szóvivője a szociális munka napja alkalmából tartott vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: 93 ezer ember dolgozik ezen a területen, ők naponta több mint 800 ezer emberről gondoskodnak. Azonban ezt a pályát rendkívüli mértékben lebecsülték az elmúlt 27 évben, a munkakörülmények és a fizetések tekintetében is "cserben hagyták a szociális dolgozókat" - vélekedett.

A világ egyik legsikeresebb népének és nemzetének nevezte a magyart a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter vasárnap Budapesten, a Fidesz tisztújító kongresszusán.

Kósa Lajos szerint a magyar titok három tényezőből áll: egyrészt Szent István óta a keresztény hitünkből, "soha fel nem adva, mindig megújulva", másrészt a magyarságunkból, "soha fel nem adva, soha el nem árulva", harmadrészt a szabadságszeretetből.

- A 2018-as parlamenti választást is sorsdöntőnek tartja Kövér László házelnök, aki szerint a választás tétje az, hogy "megvédjük-e, ami a miénk".

A Fidesz országos választmányának elnöke vasárnap a kormánypárt tisztújító kongresszusán, Budapesten azt mondta: meg kell védeni a rendbeszedett pénzügyeket, a tartósan növekvő jövedelmeket, a családtámogatási rendszert, a közteherviselés új rendszerét, a nemzet határokon átívelő újraegyesítésének lehetőségét, a biztonságot, a kultúrát, a hitet, a nyelvet, Magyarország szuverenitását, nemzeti jellegét.

Ha egységesek vagyunk, győzni fogunk - mondta Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Fidesz tisztújító kongresszusán vasárnap Budapesten. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke rámutatott: a nagy tanulság, amit szem előtt kell tartani, hogy 1994-ben, bár a jobboldal több szavazatot kapott, mégis a baloldalnak lett végül kétharmados mandátumtöbbsége.

A testület megállapította: az alapvető jogok biztosa által támadott egyik törvényi rendelkezés diszkriminatív jelleggel, szükségtelenül korlátozza a közfoglalkoztatottak magánszférához való jogát. A közfoglalkoztatási jogviszonynak rendszeridegen – a lakókörnyezet rendezettségével összefüggő – feltételekkel való megterhelése önkényes jogalkotói döntés. Ezért az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek találta, és megsemmisítette a támadott szabályozást.

Az alapvető jogok biztosa indítványában – többek között – kifejtette, hogy a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvény alapján a közfoglalkoztatottat három hónap időtartamra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból, ha az önkormányzati rendeletben előírt, a lakókörnyezet (kert, udvar, stb.) rendezettségének biztosítására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti.

Az alapvető jogok biztosának álláspontja szerint önmagában az, hogy a törvényalkotó speciális, szociális elemekkel bíró jogviszonyként kezeli a közfoglalkoztatást, nem alapozza meg általánosságban a munkaviszonytól hátrányosan eltérő szabályok alkalmazását, mindez pedig a jogállamiság követelményét sérti. Véleménye szerint a rendelkezések ellentétesek az egyenlő bánásmód követelményével is, miután azok ésszerű, alkotmányosan indokolható cél nélkül, hátrányosan különböztetik meg a közfoglalkoztatottakat más munkaviszonyban álló személyekhez képest.