A klímaváltozás elleni küzdelem egyben lehetőség Magyarország zöld felzárkózására.

A rendkívül súlyos gazdasági és társadalmi hatások enyhítése a mai napig óriási terhet ró ezekre az országokra.

„Magyarország klímavagyona, azaz a Kiotói Jegyzőkönyv keretében felhalmozott kibocsátási egységeink értéke jelenlegi árfolyamon körülbelül 2300 milliárd forintra tehető. Ez az összeg a 2010-es magyar költségvetés csaknem 20%-a az egy évre számított 13. havi nyugdíj több mint kilencszerese. A decemberi koppenhágai klímacsúcson kulcsfontosságú döntések születhetnek az éghajlatváltozás elleni küzdelem jövőjét illetően, többek között az unió új tagállamainak klímavagyonáról is” – hangsúlyozta Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.

„Elfogadhatatlan lenne ezért, hogy az újonnan létrejövő globális kibocsátás-csökkentési megállapodásban ezt az erőfeszítést ne vegyük figyelembe. A közép-európai és a balti országok az 1990 óta felhalmozott klímavagyonuk értékesítéséből jelentős forráshoz jutnának, amely ezen országok gazdasági felzárkózását, a zöld-technológiák elterjedését, új, „zöld-munkahelyek” létrehozását szolgálhatná” – mondta a magyar képviselő.

„Magyarország készen áll a klímavagyonából származó forrásokat elsősorban megújuló energia-beruházásokra, a zöld technológiák elterjesztésére, az energiahatékonyság növelésére költeni és szolgálhatná az elkövetkező tíz évben. A beruházások a gazdasági válság hatására előálló foglalkoztatási válságra is megoldást jelenthetnének, hiszen mértékadó becslések szerint a zöld-energetikai beruházások a hagyományos energiatermeléshez képest hétszer több munkahelyet hoznak létre” – zárta felszólalását a szocialista delegációvezető.