A 2011 első felében megvalósuló magyar uniós elnökség legfőbb törekvéseit vázolta fel Brüsszelben Györkös Péter nagykövet. A magyar elnökség prioritásai négy területre összpontosulnak: a gazdasági növekedés és foglalkoztatottság, az erős uniós politikák, a polgárbarát Európai Unió, valamint a szomszédságpolitika és a bővítés folytatása.
A brüsszeli székhelyű European Policy Center (EPC) rendezvényén hazánk Európai Unióhoz akkreditált nagykövete, Györkös Péter beszélt a soros magyar elnökség célkitűzéseiről szakmai közönség előtt. Magyarország fő célja, hogy a számtalan nyitott kérdésből minél többet lezárjon, illetve adott esetben minél jobban előkészítse azok megoldását a következő elnökség számára.
A gazdasági válságra megfelelő válaszokat kell találnia az Uniónak. A magyar elnökségnek fontos szerepe lesz a közös gazdasági kormányzás elmélyítésében. Ehhez kapcsolódik, hogy az Európai Szemeszternek nevezett gazdaságpolitikai koordinációs folyamatot első alkalommal a magyar elnökség fogja levezényelni, így nem támaszkodhat a már korábban felhalmozott tapasztalatokra, ugyanakkor munkájának eredménye iránymutatással fog szolgálni a következő elnökségek számára is.
Napirenden van a közös agrárpolitika (KAP) átalakítása. A kormány eltökélt abban, hogy - a magyar elnökségből adódó előnyöket kihasználva -, a lehető legkedvezőbb feltételeket alkudja ki a hazai mezőgazdasági termelők számára. Ezért mindent megteszünk annak érdekében, hogy az átalakítás fő irányait sikerüljön meghatározni a magyar elnökség végéig. Ugyancsak komoly nemzeti érdek, hogy a számunkra kedvező módon vigyük tovább a kohéziós politika vitáját. Célunk a kohéziós politika területfejlesztési irányultságának megőrzése.
Fontos, hogy az Unió polgárai a mindennapjaikban érezzék a közös európai politikák kedvező hatását. A polgárbarát Európai Unió képének erősítésében a fő hangsúly a Stockholmi Program végrehajtásán lesz. A cél annak megmutatása, hogy az EU képes jobbá és teljesebbé tenni polgárai életét. Ide tartozik annak biztosítása, hogy a polgárok alapjogai semmilyen körülmények között ne sérüljenek, valamint az is, hogy támogassuk a kulturális sokszínűséget, ami nélkül Európa elképzelhetetlen volna. Jelképes jelentősége lenne, ha a magyar elnökség alatt valósulna meg a schengeni övezet újabb bővítése Románia és Bulgária bevonásával, aminek következtében megszűnne a határellenőrzés hazánk és Románia között.
Egyetértés van abban, hogy szükség van egy közös uniós keretre az utóbbi időszakban Európa-szerte napirendre került roma kérdés kezeléséhez. Ezért a magyar elnökség szorgalmazni fogja, hogy az EU a lehető leghamarabb fogadjon el egy közös európai Roma-stratégiát, amelyben a tagországok együtt cselekszenek a roma kisebbség helyzetének javítása érdekében.
A magyar elnökség feltett célja, hogy aktivitásával erősítse az EU szomszédságpolitikáját és a bővítési folyamat továbbvitelét. Jelentős eredmény lenne, ha sikerülne lezárni a csatlakozási tárgyalásokat Horvátországgal. Ez azt jelentené, hogy az EU kapuja megnyílik déli szomszédunk előtt, ami jó példát mutatna a Nyugat-Balkán jövőjét illetően mind az EU, mind a csatlakozni kívánó államok számára. Ami az EU szomszédságpolitikáját illeti, Magyarország ad majd otthont a második Keleti Partnerség csúcstalálkozónak 2011 májusában. Itt olyan fontos kérdések kerülnek majd terítékre, mint az EU viszonya Ukrajnával, és más kelet-európai országok közeledése az Unióhoz.