Konfliktusok voltak már EU tagállamok és harmadik országok, nevezetesen Ausztria és Svájc, illetve Franciaország és Svájc között, bizonyos sajtok földrajzi árujelzőinek használata kapcsán. Ezek a viták az elmúlt években megnyugtatóan rendeződtek. Sajnos az Unión belül még mindig létezik ilyen konfliktus, Magyarország és Szlovákia között, mégpedig a tokaji bor eredetmegjelölése kapcsán. Tabajdi Csaba parlamenti munkájában régóta elkötelezett az eredetvédelmi témákban, korábban szocialista témafelelőse volt az Európai Parlament élelmiszer-minőségpolitikai jelentésének. Az EP Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről jelentéstevője az Európai Unió és Svájc között kötendő, mezőgazdasági és élelmiszertermékek eredetvédelmét szabályozó kereskedelmi egyezményről szóló véleménynek. Az elmúlt években volt néhány vitatott földrajzi árujelző Svájc és Ausztria, illetve Franciaország között, de ezek a viták már rendeződtek. Az ilyen konfliktusok kulturált és konszenzuson alapuló megoldása például szolgálhatna az Unió tagállamai között fennálló viszonyban is. Jelenleg semmi akadálya nincs az új egyezmény hatályba lépésének, ezért javasoltam a Mezőgazdasági Bizottságnak, hogy hagyja jóvá a tervezetet - mondta a képviselő.
Tabajdi hozzátette: A szöveg véglegesítésénél figyelembe kell venni, hogy az Unió élelmiszerminőséggel és eredetmegjelöléssel foglalkozó új jogszabálycsomagja 2011 végére készül el. Ennek hatályba lépésekor aktualizálni, harmonizálni szükséges a most tárgyalt EU-Svájc egyezményt. Ezen kívül az egyezmény tervezetének függeléke helytelenül tartalmazta az EU-ban már oltalom alatt álló, regisztrált elnevezések listáját. Kértem az Európai Bizottság képviselőjét, frissítsék a függeléket, hogy az összhangban legyen az ide vonatkozó DOOR adatbázis jelenlegi állapotával. Téma: Eredetvédett termékek esetében elemi követelmény, hogy jól behatárolható kapcsolat legyen az élelmiszer jellemzői és annak földrajzi eredete között. Ezek a termékek csak az adott földrajzi területen (termőhelyen) állíthatóak elő, amit a termékleírásban is rögzíteni kell. Az EU szinten elismert földrajzi árujelzőkről az Európai Bizottság nyilvántartást vezet. A földrajzi árujelzőknek két kategóriája van: az eredetmegjelölés és a földrajzi jelzés. Ezek alapesetben egy földrajzi egység (helység, táj stb.) nevéből és egy mezőgazdasági termék vagy élelmiszer nevéből állnak. Az EU-n belül néha előfordul, hogy egy történelmileg meghatározott tájegységet (termőhelyet, borvidéket) később kettészelt egy közigazgatási, vagy államhatár. Konfliktusokhoz vezethet, ha egy megosztott földrajzi egység mindkét felében előállítják a helyi specialitást, ám a minőségi követelményeket illetve termékleírásokat nem harmonizálják a felek. Ilyen esetekben világos szabályozás kell, hogy a földrajzi árujelző használata kit illet meg jogosan.