Vezető roma civil szervezetek élesen bírálták az Európai Bizottságot, amiért az elmulasztotta figyelembe venni a romák véleményét, és nem kérte közreműködésüket sem a 2020-ig hatályos Európai Uniós keretrendszer a nemzeti roma stratégiákhoz kialakításakor. A szervezetek sérelmezik, hogy a roma integrációs stratégia, melyet ezen a héten tett közzé az Európai Unió végrehajtó szerve fontos lehetőséget szalasztott el, hogy megfelelő módon kezelje az Európában egyre inkább növekvő cigányellenességet.
A Roma Integráció Évtizede program által szervezett egyeztetésen 16 ország 36 szervezete vett részt Budapesten. A 2005-ben indult integrációs programot azért kezdeményezték a tagállamok kormányai és civil szervezetei, hogy felgyorsítsák a romák társadalmi és gazdasági integrációját, és hozzájáruljanak a romákról alkotott kép pozitív átalakításához. A keretmegállapodás főbb hiányosságai közül a résztvevők a következőket emelték ki:
• Az oktatás jelentőségének hangsúlyozása nem elég erőteljes. Az oktatásnak kulcsfontosságú szerepe van a romák életkörülményeinek javításában, azonban ezt a keretmegállapodás figyelmen kívül hagyja.
• A keretmegállapodásban nem kapnak kellő hangsúlyt a társadalmi nemi szerepek dimenziói, pedig a tapasztalatok szerint ezek fontosak a hatásos eredmények eléréséhez.
• A keretmegállapodás egyáltalán nem foglalkozik a roma fiatalság helyzetével és lehetséges szerepével.
• A keretmegállapodás nem tesz említést a cigányellenesség aggasztó terjedéséről, az előítéletek növekedéséről és az intézményesített diszkriminációról.
Sokat vártunk ettől a javaslattól, de végül csak egy felhígított keretmegállapodást kaptunk, amely nem tesz egyértelmű javaslatokat arra vonatkozóan, mit szükséges tenniük a tagállamoknak, és milyen szerepet játszik az Európai Bizottság a keretmegállapodás kivitelezésében – mondta Valeriu Nicolae, a bukaresti Roma- és Kisebbségügyi Közpolitikai Intézet igazgatója.
A roma szervezetek kiemelten fontosnak tartják az alábbi kérdések megfelelő kezelését:
1. Hogyan kívánja az Európai Bizottság bevonni a civil társadalom, valamint a regionális és a helyi hatóságok képviselőit a hatékony nemzeti roma stratégiák kialakitásába?
2. Hogyan fogja a Európai Bizottság a teljes körű és hatékony ellenőrzést megvalósítani, együttműködésben az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével és más szervezetekkel?
3. Az új keretmegállapodás ismeretében az Európai Uniós Roma Platform hogyan tud megfelelő rátekintést biztosítani és lehetőséget adni a nemzeti roma stratégiák széleskörű társadalmi vitájához?
A keretmegállapodás nem ad semmilyen garanciát arra vonatkozóan, hogy a nemzeti stratégiák a roma civil társadalommal együttműködve kerülnek majd kialakításra. A civil társadalom készen áll arra, hogy aktív szerepet vállaljon a politikai irányelvek kidolgozásában; arra kérjük az Európai Bizottságot, hogy konzultáljanak velünk mondta Zeljko Jovanovic, a Nyilt Társadalom Intézet Roma programjának igazgatója
Kiadó: Budapesti Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány