Az Európai Parlament és a tagországok vezetői korábban több fordulós tárgyalások alkalmával sem tudtak megegyezni a 2011-es uniós büdzsé célszámairól, így az a veszély fenyegetett, hogy az új évet különleges szabályok szerint kezdi a 27 tagú blokk. Ez esetben a magyar EU-elnökségre maradt volna a költségvetés problémáinak megoldása. A főszámok a korábbi tervekhez képest jelentősen nem változtak: a kiadások összege 123 milliárd euró lesz, 2,9 százalékkal több, mint a tavalyi. A végleges költségvetést várhatóan jövő szerdán hagyják jóvá a tagországok állam- és kormányfői.
A hét folyamán több sikert is elkönyvelhettek az unió döntéshozói. A tagországok pénzügyminiszterei kedden hivatalosan is jóváhagyták az Írország megsegítésére szánt 85 milliárd eurós mentőcsomagot, miután az ír törvényhozás támogatásával 82 igen és 77 nem szavazat mellett átment a 2011-es állami költségvetés a szavazáson.
Ez alapján a szigetországban jövőre megkezdődik a négy évre szóló 15 milliárd eurós megszorítóprogram, ennek keretében jövő évben hatmilliárd eurós kiadáscsökkentésre számíthatnak az állampolgárok. A rekordméretű takarékossági csomag oka, hogy a jelenlegi 32 százalékos költségvetési hiányt 2015-re három százalékos határérték alá kell szorítania az országnak. A krízis enyhítésében - melyet elsősorban a bankválság idézett elő – az EU mellett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is részt vesz.
Az írek a mentőcsomag jelentős részét a kockázatos hitelkihelyezések miatt válságba került bankrendszer megszilárdítására fordítják: 10 milliárd eurót azonnali cselekvésre, 25 milliárdot pedig szükség szerint további tőkésítésre.
Az unió állam- és kormányfőinek egyes köreiben elhangzottak olyan feltételezések, mely szerint az ír és a görög mentőcsomag után fel kellene tölteni a Nemzetközi Valutaalappal együttesen létrehozott 750 milliárd eurós segélyalapot, azonban az eurózóna pénzügyminiszteri hétfői találkozójukon kijelentették: nem fogják további forrásokkal támogatni a perifériás államokat annak ellenére, hogy az elemzők jelezték, a közeljövőben Portugália és Spanyolország is segítségért fordulhat. Az alap növelésének ötletét elsősorban az eurócsoport vezetője Juncker, valamint Tremonti olasz pénzügyminiszter támogatta, azonban a többség ezt az ötletet, valamint az általuk felvetett páneurópai kötvénykibocsátás tervét is leszavazták (a közös kötvénnyel a tagországokra nehezedő pénzügyi nyomást kívánták csökkenteni).