Tavaly az európai uniós (EU-) tagállamok 118 935 olyan személytől tagadták meg a belépést az EU külső határain, aki nem uniós ország állampolgára volt. Ez 16 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest, amikor ez a szám 142 420 volt - tájékoztatott az Eurostat, az EU statisztikai hivatala hétfőn.
A 2023-as adatokat rögzítő jelentés szerint az uniós határokon feltartóztatott nem uniós állampolgárok mellett az illetékes hatóságok további 1,27 millió olyan embert "találtak" az unió valamely országában, akik illegálisan tartózkodtak az Európai Unió területén. Számuk 13 százalékos növekedést mutat az egy évvel korábbi 1,12 millióhoz képest.
Az EU-tagállamok 2023-ban 484 160 végzést adtak ki nem uniós állampolgárok számára az Európai Unió területének elhagyására. Az ilyen felszólítások száma 4 százalékkal haladta meg a 2022-es adatokat (466 350).
A távozásra felszólító parancsot követően a tagállamok 111 185 nem uniós állampolgárt küldtek vissza sikeresen egy másik országba, beleértve adott esetben egy másik uniós országot is. Ez a mutató 25 százalékos növekedést mutat a 2022-es adatokhoz képest, amikor 88 910 volt a megvalósult kiutasítások száma.
Megjegyezték: az említett 111 185-ből 91 465-en voltak olyanok, akiket EU-n kívüli országokba küldtek vissza. A legtöbb nem uniós állampolgárt Németország utasította ki sikeresen (15 445), majd Franciaország (12 170) és Svédország (10 330). A jelentésből kiderült továbbá, hogy a maradásra nem jogosult unión kívüli állampolgárok legtöbbjét Franciaország (10 625) küldte vissza sikeresen az EU határain kívülre, a legkevesebbet Szlovénia (75), míg Magyarország kiutasító végzését követően 1140 nem uniós állampolgár hagyta el az EU területét.
A sikeresen kiutasított unión kívüli állampolgárok között a grúzok voltak a legtöbben (10 345), őket az albánok (7810) és a törökök (5595) követték - tájékoztatott az uniós statisztikai hivatal.