- Október elsején tárgyalja az Európai Unió Bírósága a magyarországi bírók nyugdíjazásának ügyét - közölte kedden a luxembourgi székhelyű uniós igazságszolgáltatási testület. Magyarország ellen az Európai Bizottság még januárban indított kötelezettségszegési eljárást az ügyben, majd - miután az áprilisig folytatott egyeztetéseken a magyar kormánnyal nem sikerült megállapodásra jutnia - június 18-án az uniós bírói szervhez fordult.
Az EU javaslattevő-végrehajtó intézményének egyik feladata, hogy őrködjék az uniós jogi előírások tagállami betartásán.
Az EU Bírósága július 13-án úgy döntött, hogy az Európai Bizottság kérésére gyorsított eljárásban foglalkozik az üggyel. Az október elsejei tárgyaláson ítéletet még nem hoznak, csupán a felek fejtik majd ki álláspontjukat.
Az uniós végrehajtó testület szerint mivel Magyarországon 70-ről 62 évre szállították le a bírák, ügyészek és közjegyzők szolgálati viszonyának felső korhatárát, az intézkedés végrehajtásának következményeként csak idén 236 bíró szolgálati viszonya szűnne meg. Brüsszel szerint az új rendelkezések - az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés uniós tilalmára figyelemmel - "objektív indokok nélküli változtatást jelentenek egy hivatás képviselőinek szolgálati viszonyára vonatkozó kötelező felső korhatár tekintetében".
Keresetlevelében az Európai Bizottság azt kérte a bíróságtól, hogy állapítsa meg: a magyar törvénnyel megvalósított hátrányos megkülönböztetést törvényes cél nem igazolja, illetve az "nem megfelelő és szükséges a kitűzött célok eléréséhez".
Időközben - júliusban - az Alkotmánybíróság (Ab) kimondta a bírák jogállásáról szóló törvény nyugdíjazással összefüggő, a kötelező felmentésre vonatkozó szabályainak alkotmányellenességét, és a megtámadott rendelkezést annak ez év január 1-jei életbe lépésére visszaható hatállyal megsemmisítette.