Olyan Európát szeretnénk, amely a szociális biztonságot és igazságosságot össze tudja egyeztetni a versenyképességgel

Bevezetőt Sólyom László köztársasági elnök mondott, Göncz Kinga pedig a zárszóban foglalta össze, hogy a magyar kormány miként ítéli meg az elmúlt 50 év európai történelmét, hogyan látja az unió jövőjét, és mit tart a tagállamok – köztük Magyarország - legfontosabb teendőinek.

Az alábbiakban a külügyminiszter beszédét ismertetjük:

A Római Szerződés 1957. márciusi aláírása jelentős mérföldkő Európa történetében. Azóta a Gazdasági Közösség majd utódszervezete, az Unió a szervezet „felnőtté” vált: ma az Európai Unió, a demokratikus értékeket valló, független államok önkéntes, fokozatosan szélesedő és mélyülő együttműködésének kerete, amely számos területen a nemzetközi gazdasági és politikai élet megkerülhetetlen vagy fontos tényezője.

Az évforduló alkalom a mérlegkészítésre és a jövőbe tekintésre, hogy felmérjük, mit ért el és hogyan fél évszázad alatt az Unió és, hogy együtt fogalmazzuk meg, mit várunk tőle a jövőben, mint teljes jogú tagok. Érezzük a súlyát annak is, hogy az új tagállamokra különösen számítanak friss, új válaszok megfogalmazásában az Európát érő komoly kihívásokra;

Az évforduló arra is alkalom, hogy megfogalmazzuk mindazt, ami összeköt bennünket, és ami közös bennünk; hogy definiáljuk közös, európai értékeinket, elveinket, mint a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok, beleértve a kisebbségi jogokat, a toleranciát és a szolidaritást. Egyben, ahol szükséges, kifejezzük eltökéltségünket az értékek megvédésére.

A tagállamok vezetőinek múlt vasárnap Berlinben kiadott nyilatkozata azért fontos dokumentum, mert nemcsak visszatekint, hanem kijelöli az elkövetkező időszak feladatait. Európa ma olyan kihívások előtt áll, amelyeket az alapító atyák aligha tudtak volna elképzelni. Hogy ezekkel sikeresen megbirkózzunk, valamilyen módon ismét napirendre kell tűzni az alkotmány ügyét. Őriznünk kell az európai értékeket, az azonosságtudatot éppúgy, mint a nyelvek és a kultúrák sokszínűségét. A berlini ünnepségen elhangzott beszédek és hozzászólások átfogó képet adnak az integrációhoz kapcsolódó jövőbeli elképzelésekről és feladatokról. Az szűrhető le belőlük, hogy hangsúlybeli különbségek vannak a tagállamok között, de az alapkérdésekben egyetértünk.

Hitvallásunk, hogy az Uniónak nyitottnak és befogadónak kell maradnia. Ez hozzájárul az Unió és szomszédsága stabilitásához, a globális biztonsághoz, erősíti az együttműködést a térségben, erősíti a közös kül- és biztonságpolitika hitelét, elősegíti az Unió fenntartható fejlődését. Magyarország számára pedig a legfontosabb kihívás megtalálni azt a közös megegyezésen alapuló utat, amely új szociális Európa kialakulása felé vezet. Olyan szociális Európa felé, amelyben összeegyeztethető a társadalmi igazságosság, a biztonság, a foglalkoztatottság és a versenyképesség.

Az európai integráció sikere azt bizonyítja, hogy számos olyan kihívás van, amelyekre a tagállamok közösen tudnak hatékony választ adni. A siker alapja a nemzeti érdekek és az európai integráció fejlődési irányainak összehangolása, a feladatok hatékony megosztása a tagállamok és az Unió között.

Forrás:Külügyminisztérium