Cipőárusítás: 66 % nem megfelelő

Fogyasztóvédelem - 2008-12-03

Országos témavizsgálat keretében a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Észak-alföldi Regionális Felügyelősége munkatársai 2008. október 1. és 31. között vizsgálták a régió területén a harmadik országból importált lábbelik és felsőruházati termékek címkézését. 147 ellenőrzött üzlet kétharmadánál találtak kifogásolnivalót a fogyasztóvédők.

" Az országos vizsgálat célja a harmadik országból importált lábbelik és felnőtt felsőruházati termékek forgalmazási feltételeinek ellenőrzése volt, különös tekintettel a vásárlási tájékoztatók meglétére, illetve tartalmi megfelelőségére.

 

A vizsgálat ideje alatt a régió területén 147 ellenőrzést folytattunk le. Ebből 130 üzletben lefolytatott, 17 pedig piaci ellenőrzés volt.

 

A valamilyen szempontból kifogásolt üzletek száma 96, mely 65% kifogásolási arányt jelent. Ebből:

az általános kereskedelmi feltételek ellenőrzése során 88 egységből 33 esetben állapítottunk meg szabálytalanságot (37%),

a lábbelik címkézésének és tájékoztatóinak megfelelőségét 74 ellenőrzés során vizsgáltuk, melyből 53 esett kifogás alá (72%),

a felnőtt felsőruházati termékek magyar nyelvű tájékoztatókkal történő ellátását 73 esetben ellenőriztük, melyből 43 esett kifogás alá (59%).

 

Az általános kereskedelmi feltételek ellenőrzése során az árfeltüntetés hiányát vagy nem megfelelőségét 20 esetben kifogásoltuk (ebből 7 piaci elárusítóhely volt). Előfordult az árfeltüntetés teljes hiánya, vagy az engedményes termékek esetében a ténylegesen fizetendő, a százalék mértékével csökkentett eladási ár feltüntetésének hiánya, de találkoztunk több olyan üzlettel is, ahol egyes termékek esetében egyidejűleg két- vagy háromféle eladási árat is feltüntettek.

 

A nyugtaadási kötelezettség teljesítését mindkét termékkörből próbavásárlással ellenőriztük. Ennek során nyugtaadási kötelezettségüknek az üzemeltetők a vizsgált egységek közül 8-ban nem tettek eleget, melyből 2 üzlet és 6 piaci elárusítóhely volt. Bizonylat adására a piacon általában azt követően került sor, hogy az ellenőrzés ténye a vásártéren ismertté vált.

 

Az összesen ellenőrzött termékek száma 54.723 db/pár volt, ebből 11.283 db/pár esett kifogás alá, mely összevontan 21%. Ebből:

 

-az ellenőrzött lábbelik száma 27.409 pár, kifogásolt 7.372 pár, a kifogásolási arány 27%,

-az ellenőrzött felnőtt felsőruházati termékek mennyisége 27.314 db, kifogásolt 3.911 db, a kifogásolási arány 14%.

 

 

Az ellenőrzések kizárólag a harmadik országból származó, majdnem teljes egészében Kínából importált lábbeliket és ruházati termékeket érintették.

 

Az ellenőrzések során a lábbelik esetében a legnagyobb arányban a szöveges vásárlási tájékoztató hiányát vagy nem megfelelőségét kellett kifogásolnunk, az ellenőrzött lábbelik 20%-a esetében. A második kirívóan magas kifogásolási arányt a rendeltetés feltüntetésének hiánya okozta, itt a kifogásolási arányszám 16%. A legtöbb termék esetében a magyar nyelvű címkét a cipős doboz külső oldalára ragasztják, azonban találkoztunk olyan lábbelikkel is, amelyek címkéjét a termékre rögzítették a szöveges tájékoztatóval együtt.

A legnagyobb termékszámot a felnőtt felsőruházati termékek körében a vállalkozás neve és címe feltüntetésének elmulasztása miatt kifogásoltuk, az ellenőrzött ruházati termékek 10%-ánál, amikor is nem tájékoztatták a fogyasztókat arról, hogy a megvásárolandó terméket ki gyártotta vagy ki forgalmazza.

 

A termékköröket érintő kifogásolási arányszámokból megállapítható, hogy a lábbelik forgalmazási feltételeit illetően – akár a kifogást feltáró ellenőrzések számát, akár a kifogásolt termékek mennyiségét illetően – több hiányosság fordul elő, mint a ruházati termékek esetében.

Megállapítható az is, hogy a korábbi vizsgálati adatokhoz képest jelentősen csökkent a ruházati termékek címkézésével kapcsolatban felmerült hiányosságok aránya. Tovább elemezve a helyzetet az is szembetűnő, hogy a harmadik országból származó termékek esetében is igyekeznek biztosítani a termékek megfelelő címkézését, bár ezt az esetek többségében a forgalmazást végző üzlet üzemeltetője pótolja, aki sok esetben persze egyben maga az importőr is, így biztosítva a termékek igen alacsony árfekvését.

 

Összességében mindkét termékkört érintően csökkent a kifogásolási arány, mely – véleményünk szerint – az előző években lefolytatott hasonló témavizsgálatok eredményességét, a forgalmazásban résztvevőkre gyakorolt pozitív hatását mutatja.

 

A jogsértő magatartás megszüntetése, illetve szankcionálása céljából

-          60 esetben, 9.660.000 Ft összegben fogyasztóvédelmi bírság kiszabását javasoltuk,

-          22 esetben kötelezést bocsátunk ki a feltárt hiányosságok megszüntetésére, vagy azok pótlására.

 

 

Néhány példa a szabálytalanságok illusztrálására:

 

Egy budapesti székhelyű gazdálkodó szervezet két vidéki kínai üzletében is tartottunk ellenőrzést. A két ellenőrzés során mindkét üzletben nagy számban találtunk nem megfelelő árfeltüntetéssel ellátott, illetve árfeltüntetés nélkül értékesítésre kínált termékeket is. Az egyik üzlet nem rendelkezett Vásárlók könyvével, valamint nem tájékoztatták a fogyasztókat arról, hogy esetleges panaszaikkal hová, mely szervekhez fordulhatnak. Továbbá megállapítottuk, hogy jóval több mint félmillió forint forgalmi értékű ruházati és lábbeli termék magyar nyelvű címkézése és vásárlási tájékoztatója teljes mértékben hiányzott, vagy annak tartalma hiányos volt. A feltárt hiányosságok miatt az üzemeltető részére összevontan 500.000 Ft fogyasztóvédelmi bírság kiszabására kerül sor.

 

Egy szintén budapesti székhelyű cég két vidéken üzemelő üzletében. Mindkét üzletben találtunk hiányos magyar nyelvű címkével és tájékoztatóval ellátott ruházati és lábbeli termékeket. Továbbá az egyik üzletben 35 db/pár termék érvényes eladási árát nem közölték a fogyasztókkal. Az akciós termékek árával kapcsolatban tábla hirdette, hogy: „Akciós áru

–60%. Az engedmény a pénztárnál kerül levonásra”. Az üzemeltető részére 350.000 Ft fogyasztóvédelmi bírság kiszabását javasoltuk.

 

Egy piaci elárusítóhelyen a gazdálkodó szervezet képviselője úgy folytatta a ruházati termékek értékesítését, hogy az értékesítés helyén nem rendelkezett nyugta- vagy számlatömbbel. Így az értékesítés során folyamatosan elmulasztotta a nyugtaadási kötelezettség teljesítését. Az ugyanezen üzemeltető másik ruházati-lábbeli üzletében megállapított címkézési hiányosságok, valamint a nyugtaadási elmulasztása miatt 400.000 Ft fogyasztóvédelmi bírsággal kívánjuk felelősségre vonni.

 

Jeney Géza

regionális igazgató"