Fogyasztóvédelem: még rosszabb a helyzet

Fogyasztóvédelem - 2007-02-19

A Hajdú-Bihar Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség 2006. évben 13 helyi és 26 országos kezdeményezésű, összesen 39 témavizsgálatot végzett, ezen túlmenően folyamatosan vizsgálta az igen jelentős számú reklamációkat, közérdekű bejelentéseket. 1860 egységben történt ellenőrzés, a 2005. évi 46,2%-os kifogásolási arány az elmúlt évben 50,3%-ra emelkedett.

A jogellenes cselekményeket elkövetőkkel szemben kiszabott pénzbírság közel 76 millió forint. Ezen túlmenően a jogszerű állapotok helyreállítása érdekében közigazgatási eljárás keretében (kötelezés, tiltás, feltételhez kötés) 206 esetben kellett intézkedni a jogsértőkkel szemben 90.512 db és 4.396.487 kg termék esetében- tájékoztatta az Indexdebrecen szerkesztőségét Jeney Géza igazgató.

 

Tavaly 5.900 álampolgár kereste fel a felügyelőségüet információ-kéréssel, tájékozódó jelleggel vagy konkrét panasszal. Az írásban beérkezett konkrét reklamációk száma 644 volt, a bejelentések 51%-ában a fogyasztót sérelem érte. A panaszvizsgálatokhoz kapcsolódóan 53 esetben, 7 milliós összegben szabtak ki pénzbírságot, mint jogkövetkezményt.

 

Néhány olyan vizsgálati témakör, amelyben meghatározóan magas volt a kifogásolási arány:

 

Országos vizsgálatok közül:

•          lakástextilek címkézésének ellenőrzése                                                    81%

•          kórházi és iskolai büfék ellenőrzése                                                          80%

•          szezonális karácsonyi élelmiszeripari termékek soron kívüli vizsgálata           73%

Helyi vizsgálatok közül:

•          import játékok és játéknak látszó termékek vizsgálata                               71%

•          virágkereskedések vizsgálata                                                                    80%

•          társhatóságokkal végzett akciószerű ellenőrzések

(vendéglátóhelyek éjszakai ellenőrzése, piaci vizsgálatok)                                        93%

 

Általános tapasztalatok, szakterületenkénti tendenciák

 

Továbbra is tendencia, hogy a fogyasztói érdekek megsértése leggyakrabban abból fakad, hogy a kereskedők, szolgáltatók tájékoztatási kötelezettségüknek nem tesznek eleget.

Nem, vagy nem pontosan tüntetik fel a vásárlói panaszok intézésére jogosult szervek nevét és elérhetőségét. Nem, vagy nem megfelelően tájékoztatják a vendégeket a vendéglátó üzletek kategóriájáról, a szálláshelyek osztályba sorolásáról, illetve minősítéséről.

A forgalomba hozott (jellemzően ruházati és műszaki) termékek címkéje, vásárlási tájékoztatója tartalmilag hiányos vagy azzal egyáltalán nem rendelkezik.

 

Az ártájékoztatási szabálytalanságok pedig gyakorlatilag valamennyi szakterületre jellemzőek. Az áruházláncok akciós termékeinek árát az akció kezdésekor továbbra sem minden érintett termékre kitérően rögzítik a pénztárgépeknél, így előfordul, hogy a meghirdetett ártól eltérően, magasabb áron számlázzák a terméket.

 

Az élelmiszer üzletekben gyakori hiba még a csomagolatlan élelmiszerek árának csoportos árjelzőn (összevont ártáblán) történő feltüntetése, ami azért kifogásolt, mert az nem felel meg a beazonosíthatóság követelményének. Még mindig gyakran előfordul, hogy lejárt minőségmegőrzési idejű árut árusítanak, valamint a kimért termékeknél a csomagoló anyagot is belemérik a tömegbe, illetve továbbra is ismétlődő jogsértés az általános jelölési kötelezettségek hiányos betartása.

 

A vendéglátás területén a korábbi trend szerint továbbra is gyakori a hiányos ártájékoztatás, hatósági engedélyek nélküli üzletkörbe nem tartozó értékesítés, szakképzetlen dolgozók alkalmazása, mérésügyi szabálysértések, vásárlói megkárosítások (hamis mérés, számolás, nyugtaadás elmulasztása).

 

Könnyűipari termékeknél, továbbra is domináns jogsértés a vásárlási tájékoztatás elmulasztása, de gyakran előfordul a vásárlók minőségi kifogásainak intézése során, hogy az üzletek nem tartják be a vonatkozó jogszabályokat, vagy azokat egyedi értelmezéssel alkalmazzák (pl: levásárláshoz kötés, elutasítás).

 

A játékok forgalmazásánál a vásárlói tájékoztatók hiánya a vizsgálat tapasztalata szerint nagyon nagymérvű. A 80%-os kifogásolás kivétel nélkül a termékek címkézésének és vásárlási tájékoztatóinak hiányából adódott. A vizsgálati program szerint két részben végzett vizsgálat második részénél sem tapasztaltunk semmilyen változást.

 

Reklámfelügyelet terén továbbra is tapasztalható a tiltott reklámok alkalmazása.

A dohánytermékek tiltott reklámozása továbbra is jelen van a piacon.

Az üzletláncokban elhelyezett tiltott reklámok száma emelkedett.

 

 

 

A teljesség igénye nélkül néhány konkrétabb jogsértés:

 

Vendéglátás:

•          Hajdúszoboszlói vendéglátó üzletben 15 féle hiányosság került feltárásra (nyugtaadás elmulasztása, vásárlók megkárosítása, nyitvatartási idő, vásárlók könyve hiánya, anyaghányad-nyilvántartás hiánya, lejárt minőségmegőrzésű, illetve bizonylat nélküli termékek forgalmazása, lejárt hitelesítésű mérleg használata, lejárt fogyaszthatósági idejű fagylaltok értékesítése) – bírság 550.000 Ft.

•          Debreceni vendéglátó üzlet szabálytalanul lefagyasztott húskészítmények, túltárolt élelmiszerek forgalomba hozatala, tájékoztató feliratok hiánya, hitelesítetlen mérleg használata, lejárt idejű élelmiszerek feldolgozása (2005-ös lejáratú majonéz) – 400.000 Ft pénzbírság.

•          Debreceni vendéglátó üzlet 4 féle lejárt idejű fagylalt forgalmazása, 6 éve lejárt hitelesítésű mérleg használata, papírtálca bemérése a sülthal értékesítésekor (vásárlói megkárosítás), stb. – 300.000 Ft pénzbírság.

•          Debreceni vendéglátó üzlet 47 féle termékre vonatkozóan nem rendelkeztek anyaghányad-nyilvántartással, hitelesítetlen mérleget használtak, ártájékoztatás hiányos volt, a szakácsot szakképzetlenül alkalmazták, 2003 óta nem történt meg a kategóriába sorolása, 2002-ban lejárt szárított kaporlevelet használtak, stb. – 400.000 Ft pénzbírság.

•          Hajdúszoboszlói vendéglátó üzlet 2001. évben lejárt diabetikus befőttet és 2003. évben lejárt szamóca dzsemet használtak fel, a mérleg hitelesítetlen volt, a bizonylatok hiányosan álltak rendelkezésre, stb. – 200.000 Ft pénzbírság.

 

Élelmiszer:

•          Debreceni multinacionális cégnél 10 rúd szalámi tévesen került beárazásra, vásárlói megkárosítás 1.640 Ft – pénzbírság 500.000 Ft.

•          Debreceni üzletben a gyárilag előre kiegalizált termékeknél újracsomagolásnál, illetve újraárazásnál csomagonként több tízforintos megkárosítást tapasztaltunk.

•          Debreceni élelmiszer üzletnél 15 termék vonatkozásában kettős árfeltüntetés szerepelt, illetve egyéb jelölési hiányosságok álltak fent – 300.000 Ft pénzbírság.

•          Debreceni élelmiszerboltban 134 féle, 1.072 db terméknél hiányzott az egységár-feltüntetés.

 

Import játékok értékesítéséhez kapcsolódóan egy hajdúnánási távol-keleti árukat forgalmazó üzletben 30.000.000 Ft értékű áru eredetét nem tudták bizonylattal igazolni, 346.000 Ft értékű termékről hiányzott az előírt vásárlói tájékoztatás – 600.000 Ft pénzbírság.

Hasonló profilú derecskei üzletben 20.000.000 Ft értékű áru eredetét nem tudták igazolni, többszázezer forint értékű termékről hiányzott az előírt tájékoztatás – pénzbírság 400.000 Ft.

 

Szálláshely-értékesítésnél hajdúszoboszlói érdekeltségű egységben hiányzott az osztályba sorolás, teljes mértékben hiányzott az ártájékoztatás, nem állt rendelkezésre Vásárlók könyve, a panaszfórumok lehetőségéről szóló tájékoztatás – 200.000 Ft bírság.

 

A szolgáltatásokhoz kapcsolódóan a közműszolgáltatásnál legtöbbször a kiküldött számlák megérthetőségét kifogásolták. A konkrét minőségi reklamációk során leginkább a jótállási és a szavatossági jogok korlátozását, a 15 napon belüli javítási határidők be nem tartását sérelmezték a fogyasztók.

 ID