A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége eljuttatta javaslatait a jogalkotóhoz a III. (2007-2013) középtávú fogyasztóvédelmi politikára vonatkozó koncepció-tervezettel kapcsolatban, és értékelte az elmúlt évek tapasztalatait.
Szükséges a fogyasztóvédelmet érintő jogszabályok azonnali módosítása, a fogyasztók érdekeinek fokozottabb védelme.
A Szövetség elhibázott lépésnek tartja, hogy az előterjesztő – hasonlóan a közösségi szintű szabályozáshoz – hét évre vonatkozóan határozza meg az ország fogyasztóvédelmi politikáját. Fogyasztóvédelmi szakmai szempontból – a hazai szabályozást illetően sok esetben ellentmondásos és ki nem forrt rendelkezések alapján – indokolatlan egy ilyen hosszú időszak meghatározása. A FEOSZ javaslata, hogy a kormány négy évre jelölje ki a fogyasztóvédelmi prioritásokat és célkitűzéseket – amelyek természetesen nem lehetnek ellentétesek a közösségi fogyasztóvédelmi politikával – évenkénti monitorozással és számonkéréssel.
Ez utóbbi rendkívül fontos, hiszen a II. középtávú (2003-2006-ig szóló) fogyasztóvédelmi politikának az értékelésére első ízben csak most, 2007. év elején kerül sor. Ez azt jelenti, hogy éveken keresztül nem került sor a kormányhatározatban foglalt feladatok végrehajtásának ellenőrzésére, és annak elmaradása miatt a szükséges intézkedések haladéktalan megtételére. Mindez azt eredményezte, hogy a kormányhatározat végrehajtása tekintetében Magyarország fogyasztóvédelmi politikája rendkívüli mértékben csorbát szenvedett.
A kitűzött célkitűzések és feladatok túlnyomó többsége finanszírozás hiánya miatt nem valósult meg. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, illetve a területi felügyelőségek létszáma nem hogy emelkedett volna, hanem csökkent. Ezáltal a jogszabályok fokozott ellenőrzésére sem kerülhetett sor, hiszen jóval kevesebb emberrel – a többszörösére felduzzadt jogszabályi háttér, valamint a piaci szereplők számának növekedése mellett – nem lehetséges a hatékony ellenőrzés.
A pályázati kiírások hektikussága, ütemtelensége, a pályázatban szereplő feladatok egyoldalú meghatározása azzal az eredménnyel járt, hogy több fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet kénytelen volt munkáját szüneteltetni, melyet leginkább a fogyasztók éreztek meg.
A fogyasztók kiszolgáltatottabbá váltak, jogaik érvényesítése sok esetben akadályba ütközött, ami ahhoz vezetett, hogy a fogyasztók állami intézményrendszerbe vetett hite megrendült.
A Szövetség indokoltnak tartja a fogyasztóvédelem állami szerepének újragondolását. Az intézményrendszer egyik hibája, hogy a fogyasztóvédelemben szereplő hatóságok különböző minisztériumok alá tartoznak.
Bár a tervek szerint növekedne a fogyasztóvédelmi felügyelőségek szerepe – amivel nem minden esetben ért egyet a Szövetség, így például a jegyzői hatósági hatáskörök ellenőrzése tekintetében sem – az ehhez szükséges kapacitás a jövőben sem lesz megoldott, hiszen a létszámfejlesztésre vonatkozó elképzeléseknél első ütemben megyénként mindössze 1-2 fő szerepel.
A javaslatok között szerepel a békéltető testületeknek a fogyasztóvédelmi felügyelőségek mellé telepítése, amellyel a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége nem ért egyet, mivel a pártatlanság és függetlenség nemcsak közép, hanem rövidtávon is azáltal valósítható meg, hogy ha teljes mértékig önállóvá válnak a testületek.
Az egyedi fogyasztói viták intézése szinte teljes egészében a békéltető testületekhez kerül abban az esetben, ha a fogyasztói társadalmi szervezetek, fogyasztóvédelmi felügyelőségek tájékoztató munkája eredményeként a fogyasztók problémáját nem sikerül megoldani. Bár az állam nem tette meg a szükséges lépéseket, hogy a békéltető testületek nagyobb nyilvánosságot élvezzenek, ennek ellenére évről évre nő a testületekhez forduló fogyasztók száma. A békéltető testületek jelentősége a következő években még inkább növekedni fog. Ha azonban a kormány nem változtatja meg a működési feltételeket és a mögöttes jogszabályi rendelkezéseket, valamint nem teremti meg a szükséges pénzügyi forrásokat, akkor a békéltető testületek munkája kárba veszhet.
Sajnálatos módon továbbra is napirenden van a szakszervezetek fogyasztóvédelembe történő bevonása, ami mellett semmilyen szakmai érv nem hozható fel. A szakszervezetek feladata a munkavállalók érdekeinek védelme a munkáltatókkal szemben, míg a fogyasztóvédelem nem kapcsolódik a munkajog területéhez.
Egyetért a Szövetség a fogyasztóvédelmi civil szervezetek erősítése tekintetében meghatározott javaslatokkal, azzal a megjegyzéssel, hogy „a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szervezetéről, feladat-és hatásköréről, valamint a fogyasztóvédelmi bírság felhasználásáról” szóló jogszabályban a fogyasztói szervezetek részére garantált 30 %-os bírság 45 %-ra történő emelésére már rövidtávon sor kell, hogy kerüljön.
Emellett, ahogy azt a fogyasztóvédelmi törvény már most is tartalmazza elkülönítetten, folyamatosan kell megoldani -normatív módon - a finanszírozást a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek részére. Az elmúlt két évben erre nem került sor.