A tervezet javaslatot tesz a 2007-2010-es időszak fogyasztóvédelmi cselekvési programjára is, melyet örömmel látunk, hiszen a könnyebb tervezhetőség, ellenőrizhetőség és számon kérhetőség érdekében szükséges egy rövidebb tervezési időszak beiktatása. Szerencsésnek tartjuk, hogy a cselekvési program utal az EU 2007-2013. fogyasztóvédelmi cselekvési programjára.
Változatlanul hiányoljuk viszont, hogy a koncepció nem értékeli kritikus szemmel az elmúlt évek fogyasztóvédelmi politikáját. Egyes fogyasztóvédelmi hatóságok túlzott hangsúlyozása mellett, sem a békéltető testületek, sem a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek nem kapnak kézzel fogható segítséget az államtól a koncepció jelenlegi tervei alapján. Az általánosságok mellett hiányoznak a konkrét lépések időbeli meghatározása, a források megjelölése. Szembeötlő a hatósági kommunikáció egyoldalúsága. (pl. fizetett hirdetések biztosítása a fogyasztóvédelmi hatóság számára) Hiányzik a tervezetből mind a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek működéséhez, mind a békéltető testületek munkájához szükséges pénzügyi források bővítésének meghatározása. Az állam a források folyamatos biztosítása nélkül adta át ezeknek a szervezeteknek a fogyasztói panaszügyintézést. (Még a mai napig sem biztosította az állam a békéltető testületek 2007. évi működéshez szükséges forrást, valamint a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek sem kapták meg – hasonlóan az előző évek elfogadhatatlan gyakorlatához – a fogyasztóvédelmi törvény 45.§-ban megjelölt feladatok elvégzéséhez szükséges pénzeszközöket.)
Szükségesnek tartjuk egy fogyasztóvédelmi alap felállítását, melynek forrásául a -szükséges jogszabályi módosítások után- közérdekű keresetek alapján hozott ítéletekben megállapítható és kiszabható bírságok összege, és a fogyasztóvédelmi hatóságok, Gazdasági Versenyhivatal által kiszabott bírságok meghatározott hányada szolgálna.
Szükségesnek tartjuk a fogyasztóvédelmi felügyelőségek megerősítését, a kettős irányítás és a párhuzamos hatáskörök megszüntetését. Ki kell alakítani egy egységes állami fogyasztóvédelmi intézményrendszert, hiszen jelenleg a különböző hatóságok különböző minisztériumok alá tartoznak.
A tervezet fogyasztóvédelmi ombudsmani rendszer nem illeszthető be Magyarország fogyasztóvédelmi intézményi struktúrájába, és további megosztottsággal, párhuzamos feladatok generálásával járna. Hasonlóan nem szól semmilyen szakmai érv a szakszervezetek munkájának fogyasztóvédelembe történő bevonására.
FEOSZ.