A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma és a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága (Déri Múzeum) együttműködési szerződésének keretében valósul meg a kiállítás. A két intézmény együttműködése elsődlegesen azt célozza, hogy a múzeumban felhalmozott tudás (tárgyi és archív anyag, tapasztalat) közvetlenül kapcsolódjon be a felsőoktatásba és a hallgatókhoz közelebb hozza a múzeumot mint tudástárat és mint művelődési intézményt.
A kiállítás az alföldi mezőgazdálkodás hagyományait szándékozik bemutatni. A téma körülhatárolásánál az időbeli és a térbeli dimenzió mellett a gazdálkodás szervezeti kereteit is figyelembe véve elsősorban a paraszti termelés emlékanyagára fókuszál. Ennek megfelelően a 18. század végétől a 20. század elejéig terjedően mutatja be az alföldi, döntően mezővárosi gazdálkodás fontosabb területeit.
Az alaptéma három nagy tematikus egységre bomlik: földművelés, állattartás, szőlőművelés. A földművelés témakörében a szántóföldi művelés, döntően a gabonatermesztés és a takarmánytermesztés eszközei jelennek meg. Az állattartás elsősorban, mint a paraszti üzem szerves része van jelen, s a tájra jellemző nagyarányú legeltető állattartás, pásztorkodás csak érintőlegesen. A szőlőművelés, bár gazdasági súlyát tekintve nem érte el a másik két ágazat jelentőségét, fontos kiegészítő része volt a paraszti gazdaságoknak.
A téma bemutatása a Déri Múzeum műtárgyaira épül, arra az eredeti tárgyi anyagra, amelynek darabjai egykor a paraszti mezőgazdasági termelés során mint kézi szerszámok, kézművesek technológiával előállított eszközök és egyszerű szerkezetek funkcionáltak. Az eredeti tárgyak mellett a használatukra vonatkozó rövid szöveges vagy rajzos utalás is elhelyezésre kerül. A tárgyak értelmezését segíti még ezen túl egy bő válogatás archív fényképekből és a 20. század elején készült grafikákból, ezek nagyított formában: keretezve és molinóra nyomtatva, illetve a kiállító teremben elhelyezett számítógépen részletes szöveges információval kiegészítve is tanulmányozhatóak lesznek.
A jelen kiállítás a múzeum történetében az első olyan alkalom, amikor - a múzeum épületének falain kívül - a paraszti gazdálkodás emlékanyaga nem egy helytörténeti bemutató részeként, nem önkényesen kiemelt fragmentumaiban, hanem önállóan mutatkozik meg.
Az alföldi paraszti mezőgazdasági termelés bemutatása által a kiállítás illusztrálni tudja a gazdálkodás ágainak összefüggését, egymást feltételező meghatározottságukat. Bár a magyar mezőgazdálkodás múltjának csak egy szelete jelenik meg itt, de mégis elmélyítheti és kézzelfoghatóvá teheti azokat az ismereteket, melyek az agrártörténeti stúdiumokon elhangzanak, a kiállítás így közvetlenül az agrár felsőoktatás szolgálatába állítható.
A mából visszatekintve az elmúlt századok paraszti gazdálkodása jó példa lehet az ökológiai tényezőkhöz való alkalmazkodásra, valamint a környezet-tudatos szemlélet formálására, s nem utolsó sorban napjaink biogazdálkodásának gyökerei is innen erednek.