Bajnai Gordon miniszterelnök beszéde az IT Services Hungary Kft. irodaháza avatásakor

Ezek sorába illeszkedik ez a mai esemény, ahol azt jelenthetjük be, hogy az IT Services, ami Magyarországon már jó ideje jelen van, és Magyarországról nemcsak Magyarországot, de Németországot és Európa más országait is ellátja szolgáltatásaival, most egy nagy beruházással itt, Debrecenben és Budapesten összesen 1300 főre bővíti tevékenységét.

Ha belegondolnak, hogy a Mercedes-beruházás kétezer-egynéhányszáz munkahelyet teremt közvetlenül, akkor ez egy olyan jelentőségű lépés, amiről el lehet mondani, hogy méretében egy fél Mercedes-beruházás csak ez a projekt. Persze összegében ez nem olyan nagy, mert itt kevesebb gépet kell venni, de nekünk nagyon közel áll a szívünkhöz azért, mert ez a beruházás a lehető legtisztábban szól arról, amit Magyarországon a legnagyobb értéknek tartunk és amit követni szeretnénk: az emberi tudásról, az emberi hozzáadott értékről, hiszen elsősorban azért nyerte el Magyarország ezt a szolgáltató központi lehetőséget és címet, mert jól képzett munkaerővel tud a befektetők rendelkezésére állni.

Meg persze azért is – és hadd dicsérjem meg az IT Hungary munkatársait, mert ahogy a közelmúltban egy világbanki tanulmány az egész világot összehasonlítva megvizsgálta is kimutatta, az IT révén Magyarországon van az egyik legjobb befektetés-ösztönző intézményrendszer–, nyilván azért is, mert Debrecen, a Debreceni Egyetem és Debrecen városának összefogása kiemelten sikeres abban, hogy a magas emberi tudást díjazó beruházásokat hozzon ide a városba.

Az IT Services mostani beruházása illeszkedik egy sorba. A kormány aktív támogatásával, pénzügyi támogatásával hozott ide biotechnológiai gyártást a Richter Gedeon, bővítette működését a TEVA, itt van a két évvel ezelőtt az év európai direkt tőkebefektetésének választott BT Global Services – a British Telecom szolgáltató központja –, és most itt van az IT Services is, és még sok minden más.

Mindez azt jelenti, hogy Magyarországon, Debrecenben is működik az egyetemekre alapozó, a tudásra, a hozzáadott értékre alapozó pólusvárosokat, vidéki tudásközpontokat fejlesztő koncepció, amit néhány éve elkezdtünk és tudatosan vittünk végig. Magyarországon a kormány által néhány éve elindított tudatos fejlesztési stratégia révén több mint 50 cégben több mint 20 ezer embert foglalkoztatnak regionális, tehát Magyarországon túl terjeszkedő szolgáltató központokban a vállalatok, ahol kifejezetten a magas képzettségű, nyelveket beszélő, jó minőségű magyar munkaerőt veszik meg, abba fektetnek be hosszú távra. Ezeket érdemes támogatnunk, fejlesztenünk.

Úgy tűnik, hogy a válság közben is van élet, van előre mutató tevékenység és nagyon sok szempontból azt lehet mondani, hogy az, amit most a válság közepén teszünk, az dönti el, hogy Magyarország hogyan lesz képes a válság után fejlődni, hogy az európai országok versenyében hogyan leszünk képesek előre menni, szerepelni.

És tudják, a válság elején mindenki elég nagy bajban volt. Sokan úgy látták – és nem ok nélkül –, hogy Magyarország még talán másoknál is nagyobb bajban volt. Az, hogy a válságban valaki most hogyan viselkedik, az egészen más sorrendet alakíthat ki majd a verseny utánra, mint amikor egy vitorlásversenyen a vihar összekeveri a hajókat, összezavarja az addigi élbolyt.

Elég csak utalnom arra, hogy a közelmúltban – három hete talán – például a világ egyik legnagyobb befektetési elemzője, a Merrill Lynch azt írta le, hogy mindazzal, amit Magyarország most csinál, azzal Magyarország a világon az egyik legerősebb, legstabilabb gazdasággal kerülhet ki a válságot követő időszakból. Ez talán így túlzásnak hangzik, és el is szoktunk az ilyen minősítésektől. Utoljára talán a ’90-es évek második felében kaptunk ennyi pozitív jelzőt és nyilván ebben nagyon jelentős megelőlegezett bizalom van. Ezt el kell mondanom, mert Magyarország még mindig válságban van. Magyarországon aktív válságkezelés zajlik és a feladatok nagyon nagy része még előttünk van. Most ott tartunk – és ez a forint árfolyamában, a csökkenő kamatokban, a csökkenő országkockázati mutatókban, vagy éppen a két héttel ezelőtti sikeres, hatszorosan túljegyzett magyar euró-kötvény nemzetközi kibocsátásban mutatkozik meg –, hogy visszatérni látszik a gazdasági bizalom Magyarország iránt, de ebben jókora adag megelőlegezett bizalom is van.

Mert most elhiszik nekünk, hogy az idén betartjuk amit mondtunk, a 3,9 százalékos költségvetési hiányt, ami Európában az egyik legjobb lesz. És jövőre meg tudjuk csinálni a 3,8 százalékot. Csak azt kell látni, hogy miközben a több mint másfél millió magyar család, akinek devizahitele van, örül az erősödő forintárfolyamnak, a vállalatok talán örülnek annak, hogy stabilizálódik a forint árfolyama, hogy mintha lassan élénkülne a kereslet az exportpiacokon, vagy legalábbis stabilizálódik és nem esik tovább, aközben tudnunk kell, hogy végig kell mennünk azon az úton és még nagyon nehéz feladatok várnak ránk, amíg megszolgáljuk mindazt a részben megelőlegezett bizalmat, amit most megkaptunk, amivel Magyarország valóban a legerősebb gazdaságok egyike lehet Európában.

Most ősszel el kell készítenünk egy válság-költségvetést. Egy olyan költségvetést, amely egy rendkívüli évről, a 2010-es évről szól, amikor Magyarország sok mindent nem tud megtenni, amit eddig meg tudott tenni. Itt is-ott is meg kell húznunk a nadrágszíjat és takarékoskodnunk kell majd. De higgyék el, ez sokkal jobb így, mintha ezt nem tettük volna meg és nem tennénk meg.

Magyarország azzal, amit most csinál, amit az elmúlt száz napban csinált, azzal végre ismét saját kezébe vette a sorsát a sodródás helyett, a válságban való parttalan sodródás helyett. Saját kezünkbe vettük a sorsunkat, talán úgy, mint az a nagyon-nagyon túlsúlyos ember, aki egyik betegségből a másikba esik, míg aztán egyszer azt nem mondja, hogy: Én most vasakarattal le fogok fogyni és tudom, hogy pokolian kemény lesz ez a diéta és nagyon kemény önmegtartóztatásról van szó, de meg fogok gyógyulni, le fogok fogyni és utána teljes értékű életet fogok élni. Magyarország egy ilyen fogyókúra, egy egészségessé tevő fogyókúra közepében van. Nagyon kemény áldozatokkal, de a saját kezünkbe vettük a sorsunkat. Rajtunk múlik. A megelőlegezett és részben megkeresett bizalom, ami a piacokon látszik, azt mutatja, hogy megvannak az első eredményei annak, hogy vasakarattal elkezdtük rendbe tenni az ország szénáját.

Még sok van hátra, még sok mindent kell megtennünk, de mindez látszik az éledező bizalomban. És nagyon sokat kell tennünk azért, hogy a vállalkozások helyzete tovább javuljon.

Az az adócsomag, amit a kormány elfogadtatott a parlamenttel, az jövőre 400 milliárd forinttal csökkenti a vállalkozások terheit. Az IT Services minden egyes alkalmazottja után a jövő évtől 5 százalékkal kevesebb járulékterhet fog fizetni, ami lényeges megtakarítás, pontosan egy olyan cégnek, amely a munkaerőről szól, amely a munkaerő minőségéről szól.

Eközben az IT Services alkalmazottai közül azok, akik az átlagbér környékén keresnek, azok a saját borítékjukban, nettóban másfél havi fizetéssel többet fognak hazavinni a jövő évben, mint az idén. Ennyivel többet ér majd a munkájuk. Megéri majd többet dolgozni, megéri majd túlórát vállalni, mert a többletjövedelemnek sokkal kisebb részét vonja el az állam.

Ezért azt lehet mondani, hogy miközben Magyarország Európában az egyik legnagyobb, legmerészebb kiigazítást hajtja végre, aközben úgy alakítja át az adórendszerét, hogy sokkal több maradjon a vállalkozások és a munkavállalók zsebében. Végre ismét a munkát állítjuk a társadalmi megbecsülés középpontjába azért, hogy minél több olyan beruházás jöjjön Magyarországra, mint amilyet most az IT Services is megtesz, ahol a jól képzett magyar munkaerőt fizetik meg, foglalkoztatják és ezzel növelik az ország teljesítményét.

Mert erre is igaz az, amit az elején mondtam: amit most, a válság közepén teszünk, az fogja eldönteni, hogy milyen lesz ez az ország a válság után. És azok a munkahelyek, amelyek sok vállalatnál megszűntek a válság kapcsán, azok megszűnnek Szlovákiában, Romániában, Franciaországban, vagy éppen Indiában is, Azonban az, hogy a válság után melyik országba jönnek vissza ezek a munkahelyek, hogy az olyan globális, nagy tudású cégek, mint az IT Services, hova viszik majd az új munkahelyeket, Indiába, Szlovákiába vagy Magyarországra, az pontosan azon múlik, hogy most, a válság közepén mit teszünk meg. Mit teszünk azért, hogy Magyarország vonzó perspektíva legyen mindenki számára, annak is, aki külföldről jön ide, és annak is, aki Magyarországon él, vállalkozik vagy munkát akar vállalni.

És végre ezzel a józan észen alapuló politikával, keményebb önmegtartóztatással, takarékossággal, de a jövőbe vetett hittel és elszánással kell végigmennünk azon az úton, ami Magyarországot egy vonzó, fejlődő, gyarapodó országgá teszi.

Köszönöm szépen az IT Services Magyarország iránti elkötelezettségét. Köszönöm szépen a Debreceni Egyetemnek és Debrecen városának azt a sikeres foglalkoztatás-bővítő stratégiát, amit folytat, és azt kívánom önöknek, hogy minél előbb, minél többször találkozzunk ilyen eseményeken.

Köszönöm szépen!