Kérdéssel fordul az Európai Bizottsághoz három magyar európai parlamenti képviselő a II. világháború után hozott csehszlovák elnöki rendeletek, az úgynevezett Benes-dekrétumok ügyében - tudatta pénteken a magyar néppárti delegáció.
A bizottságnak írt levélben Bagó Zoltán, a Fidesz, valamint Mészáros Alajos, a szlovákiai Magyar Közösség Pártja képviselője, továbbá Tőkés László azt kérdezi a testülettől: mikor kötelezi arra Szlovákiát, hogy a diszkriminatív rendeleteket távolítsa el jogrendjéből.
A politikusok levelükben ismertetik, hogy a pozsonyi parlament 2007-ben határozatot fogadott el arról, hogy a Benes-dekrétumok a szlovák jogrend megkérdőjelezhetetlen részét képezik. Ezzel a magyar képviselők szerint Szlovákia "megváltoztathatatlannak és sérthetetlennek fogad el egy olyan jogszabálycsomagot, amely hemzseg a kollektív bűnösség és a faji megkülönböztetés elvét érvényesítő rendelkezésektől".
Levelükben a képviselők megdöbbentőnek és érthetetlennek nevezik, miként szeretne a bizottság "Több Európát", "míg közvetve az EU-ban súlyos faji szegregációs, a nürnbergi törvények logikáját idéző jogszabályok vannak mind a mai napig hatályban". A képviselők arra is rámutatnak, hogy a nemzetközi jog alapelvei, az emberi jogi egyezmények, a lisszaboni szerződés és az uniós alapjogi charta mellett az EP jelentései és határozatai is mind kimondják a diszkrimináció tilalmának elvét, amelyet a Benes-dekrétumok a képviselők szerint súlyosan sértenek.
Az aláírók kijelentik, hogy a II. világháborút lezáró békeszerződés érvényességéhez nem férhet kétség, de a szlovák parlament 2007-es határozata sem erre, hanem Edvard Benes rendeleteinek a megerősítésére irányult, miközben Bagó, Mészáros és Tőkés szerint a szlovák jogalkotók tökéletesen tisztában voltak azzal, hogy a dekrétumok közül 20 diszkriminatív.
Bagó Zoltán, Mészáros Alajos és Tőkés László szerint éppen a 2007-es pozsonyi parlamenti határozat miatt nem elfogadható sem Szlovákia, sem az Európai Bizottság azon véleménye, hogy ezek történelmi dokumentumok, hiszen a levél írói szerint egyértelmű, hogy egy jogállam élő jogforrását a hatályos joganyag testesíti meg, márpedig jelen esetben Szlovákia nem a történelmi dokumentumok közé, hanem az élő jogrendszerének részévé tette a régi diszkriminatív szabályokat - vélik a képviselők. Úgy ítélik meg, hogy ezzel a jogi aktussal Pozsony átlépte és megsértette mind a visszaható hatály tilalmának, mind a jogbiztonság követelményének az elvét. Ezért a három néppárti képviselő azzal a kérdéssel fordul az Európai Bizottsághoz, hogy meddig kívánja ezt a jogsértést tolerálni, illetve mikor kötelezi végre Szlovákiát arra, hogy távolítsa el jogrendjéből a 20 diszkriminatív Benes-dekrétumot, amelyeket 2007-ben még meg is erősített.
Tabajdi Csaba, a magyar szocialisták EP-delegációjának vezetője közleményében tudatta, hogy a Benes-dekrétumok ügye 2007 óta kisebb megszakításokkal folyamatosan szerepel az Európai Parlament napirendjén. A képviselő ismerteti, hogy amikor 2007-ben a pozsonyi parlament megerősítette a Benes-dekrétumok érvényességét, tényfeltáró bizottság utazott Pozsonyba, amelynek tagjaként ő már akkor tiltakozását fejezte ki a dekrétumok megerősítése ellen.
Tabajdi felidézi: idén szeptemberben az EP petíciós bizottságában néppárti és szocialista közös fellépéssel sikerült elérni, hogy a téma az Európai Parlament napirendjén maradjon. "Folyamatos politikai nyomás alatt kell tartani az Európai Bizottságot, azt hangsúlyozva, hogy nem történelmi kérdésről, hanem az uniós alapértékek megsértéséről van szó" - zárja közleményét a szocialista politikus.
Az Edvard Benes csehszlovák elnök által hozott rendeletek közül több lehetővé tette, hogy az akkori Csehszlovákia területén élő németeket és magyarokat kollektíven bűnösnek mondják ki, megfosszák állampolgárságuktól, kitelepítsék, földjeiket pedig elkobozzák.