A felügyelők utasítására a többi rab erővel tuszkolta be a kerekesszékes elítéltet a rabszállítóba. A fogyatékkal élő elítélt azért nem szállt be önszántából a kocsiba, mert abban nem volt biztonsági öv, amibe kapaszkodhatott volna. Az ombudsman az emberi méltóság és a fogyatékkal élők jogainak sérelmét látta az ügyben.
A mozgássérült panaszos azzal fordult Szabó Mátéhoz, hogy egy olyan rabszállító járművel fuvarozták, amelyben nem volt biztonsági öv, így – mivel a keze meg volt bilincselve – nem tudott kapaszkodni. A szállítás módja ellen tiltakozva passzív ellenállást tanúsított, levette az ingét, és nem hajtotta a kerekesszékét. A felügyelők utasítására más fogvatartottak végül a járműbe rakták, és állítása szerint végül a fémpadlón fekve, félmeztelenül szállították. Az érkezést követően ugyanígy levonszolták a buszról, és látleletet vettek fel a sérüléseiről.
Az elítélt panasza alapján a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának helyettese vizsgálatot folytatott, de a fogvatartottal szemben tanúsított embertelen, megalázó bánásmódot nem állapította meg. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa ezzel szemben arra a következtetésre jutott, hogy a panaszos nem az előállítását akarta meghiúsítani, hanem azt, hogy biztonsági öv nélküli járműben szállítsák. Az pedig semmilyen körülmények között sem fogadható el, hogy a felügyelet testi kényszer alkalmazására szólítson fel fogvatartottakat.
A további hasonló visszásság megelőzésére a biztos azt az ajánlást tette a büntetés-végrehajtás. országos parancsnokának, hogy a panaszost illetve a kerekesszékes fogvatartottakat a jövőben kizárólag megfelelő biztonsági övvel felszerelt járművel szállítsák. Fogvatartottaknak pedig ne adjanak utasítást más fogvatartott passzív ellenállásának megtörésére, vele szemben bármely kényszerintézkedés foganatosítására.
Ugyanez a panaszos sérelmezte azt is, hogy bár mozgáskorlátozott, egy szigorú biztonsági csoportba sorolták, aminek okáról nem tájékoztatták, mindössze többletinformációkra hivatkoztak, és még az iratokba se tekinthetett be. Az országgyűlési biztos megállapította, hogy a tájékoztatás hiánya sértette a tisztességes eljáráshoz való jogát. A visszásság ugyanakkor a jogi szabályozásra vezethető vissza, ezért javasolta a közigazgatási és igazságügyi miniszternek, hogy – nemzetközi ajánlásokra is tekintettel – fontolja meg a biztonsági csoportba sorolással kapcsolatos rendelkezések felülvizsgálatát, különös tekintettel a fogvatartottak megfelelő tájékoztatására.
Kiadó: Országgyűlési Biztos Hivatala