A rektor és a gazdasági főigazgató kivételével az egyetemi gazdasági tanácsok valamennyi tagjának megszűnik a megbízatása 2011. január 31-i hatállyal, ha az Országgyűlés elfogadja Rogán Antal felsőoktatási törvényt módosító javaslatát - olvasható a Magyar Nemzetben. Az indítvány kitér továbbá arra is, hogy az intézményekben új, egységesen kilenctagú testületek alakulnak, amelyekbe négy tagot delegálnak a minisztériumok és hármat a szenátusok.
A Rogán Antal által a jövő évi költségvetéshez benyújtott módosító javaslat leszögezi: a gazdasági tanács tagjának, illetve tagjainak delegálására jogosult személy vagy szervezet 2011. január 31-ig intézkedik a tanács új tagjainak delegálásáról. Ennek értelmében tehát a rektor és a gazdasági főigazgató kivételével a felsőoktatási intézmények gazdasági irányításában meghatározó befolyással bíró gazdasági tanácsok valamennyi tagjának megszűnik a megbízatása 2011. január 31-től.
Az indítvány szerint a jelenlegi - az intézmény méretétől függően - hét-kilenctagú testület a jövőben egységesen kilenc tagból áll majd, amelyekbe négy tagot delegálnak a minisztériumok és hármat a szenátusok, illetve a tanács további két tagja a rektor és a főigazgató lesz.
A javaslat szerint a nagyobb állami befolyással működő tanácsokban nagyobb szerepet kapnak majd az állami vagyonért felelős kormányzati szervek, mivel a jövőben az oktatásért felelős miniszteren és az államháztartásért felelős miniszteren kívül a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter és államháztartásért felelős miniszter is delegálhat tagot az egyetemek gazdasági tanácsába. A jelenleg hatályos jogszabállyal szemben pedig öt évre szól majd a kinevezésük, és a delegáló szerv által visszahívhatóak lesznek a tagok.
Az indítvány értelmében szigorodnak a felsőoktatási intézmények állami tulajdonú vagyonának átruházására, értékesítésére vonatkozó feltételek is. Eszerint több ellenőrzési pontot iktatnak be az értékesítési folyamatba azért, hogy az intézmények az állami vagyont csak megfelelő áron értékesíthessék, és a befolyó pénzt csak fontos célra, például fejlesztésre fordíthassák. Továbbá az intézményeknek januártól minden ingatlanértékesítési szándékot részletesen indokolniuk kell, és az összes eladáshoz szükséges lesz az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter hozzájárulása, valamint egyeztetni az oktatásért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszterrel. Az állami vagyonba tartozó ingatlanok átruházásából származó bevételt elsősorban a köztartozások rendezésére, illetve az értékesítés költségeinek kiegyenlítésére lehet majd fordítani, a fennmaradó részt pedig a kötelezettségek teljesítésére, illetve felújításokra, beruházásokra - beleértve a magánszektor által finanszírozott PPP-s beruházásokat is - költhetik az egyetemek - szögezi le a javaslat.
A módosító indítvány indoklása szerint a változtatások a kormány egységes vagyonpolitikáján és az állami vagyon értékesítésének fokozottabb kontrollálására irányuló társadalmi igényeken alapulnak. A finanszírozási megállapodás kötésére irányuló kötelezettség eltörlését pedig azzal magyarázzák, hogy az a gyakorlatban csak formálisan működött.
(Forrás: Magyar Nemzet)
(www.edupress.hu)