Egy hellyel visszalépett Magyarország az ENSZ életminőséget vizsgáló ranglistáján. A felmérés alapján továbbra is Norvégiában, Ausztráliában és Új-Zélandon a legjobbak az életkörülmények. Az ENSZ fejlesztési programja (UNDP) szerint ezekben az országokban kiemelt figyelmet szentelnek az életminőséget meghatározó tényezőknek – például egészségügy, oktatás –, és az életszínvonal is kimagaslóan jó. Magyarország a harminchatodik a sorban.
Egy nemzet igazi vagyonát az emberek jelentik – deklarálta a világszervezet az UNDP-kezdeményezés 1990-es indulásakor. A program ennek szellemében hívta fel a figyelmet a humánfejlesztés fontosságára az elmúlt húsz évben. Az évfordulós jelentés készítői most mégsem a legjobb mutatójú országokra, hanem sokkal inkább azokra a nagymértékű változásokra hívták fel a figyelmet, amelyek az emberek életében globálisan végbementek. A humánfejlesztési mutató (HDI – Human Development Index) átlagosan 18 százalékkal nőtt 1990 és 41-gyel 1970 óta.
Kétségtelen, hogy eddig csaknem valamennyi ország profitált a változásokból. Az 1970–2010 között vizsgált 135 ország között, ahol a világ népességének 92 százaléka él, csak három olyan – Kongó, Zambia és Zimbabwe – van, ahol ma alacsonyabb a HDI, mint 1970-ben.
A jelentésből kiderül, hogy a fejlődők irgalmatlan tempóban zárkóznak fel a fejlettekhez. A legnagyobb utat az ENSZ kutatói szerint Omán, Kína, Indonézia és Dél-Korea tette meg, de a sarkukban jár Nepál és Tunézia. A legnagyobbat előrelépő első tíz között öt arab ország van. Természetesen az 1970–2010-es HDI mutató élbolyához tartozik Kína, Nepál, Indonézia, Laosz és Dél-Korea.
Az UNDP új, egyenlőtlenséggel kiigazított mutatójából (IHDI – Inequality-adjusted Human Development Index) az is kiderül, ott nem halad megfelelően előre a fejlődés, ahol a legnagyobbak az egyenlőtlenségek. Ezek miatt mintegy 22 százalékos az átlagos visszaesés, országonként 6 százaléktól (Csehország) 45 százalékig (Mozambik). A szintén az idén bevezetett nemi egyenlőtlenségi mutatót (GII – Gender Inequality Index) tekintve Hollandia teljesít a legjobban, majd Dánia, Svédország és Svájc következik, a lista végén Haiti és Mozambik található. Új mutató a többdimenziós szegénységi index (MPI – Multidimensional Poverty Index) is. Az itt vizsgált 103 ország népességének harmadára, csaknem 1,7 milliárd emberre tehető azok aránya, akiknél akut nélkülözést mutattak ki az egészségügyi ellátás, az oktatás és az életfeltételek terén, s 1,3 milliárdra azok száma, akik napi 1,25 dollárból vagy kevesebből tengetik életüket.
A jelentés készítői ismételten figyelmeztetnek: a humánfejlődés fő célja az emberek hosszú, egészséges és alkotó életét lehetővé tevő környezet megteremtése. Erre a lehetőségek ma jobbak és a jövőben még jobbak lesznek, a politikai recepteket felülírják a globális elvek és törekvések és az új kihívások, köztük a legnagyobb, az éghajlatváltozás.