A magyar ipar és ezen belül a 100 éves hazai járműipar legfényesebb fejezetét produkáló autóbuszgyártásunk arculcsapásának tartjuk, ami a Volánbusz tenderrel kapcsolatban az elmúlt 8 hónapban történt.
A nyolc hónapja folyó tender-eljárás során a Volánbusz Zrt. részéről szándékos, a hazai autóbuszgyártókkal szemben negatív elfogultságot tapasztalunk, példa erre, hogy az Alfa Buszt már az eljárás elején alaptalanul kizárta, majd csak a Közbeszerzési Döntőbíróság ítélete alapján helyezte vissza. Három hónapos kemény tárgyalás után a legjobb árajánlatot az Alfa Busz adta, de ennek ellenére a 2009. november 20-i eredményhirdetésen érthetetlen és véleményünk szerint megalapozatlan műszaki kifogás miatt érvénytelenítették a magyar buszgyártó ajánlatát.
A Volánbusz Zrt. a tender győztesének a kínai KING LONG gyártmányú autóbuszt nevezte meg, annak dacára, hogy az Alfa Busz ajánlata nem csak műszaki paramétereiben, de a mintegy 15%-kal alacsonyabb árával is kedvezőbb volt.
E tender megnyerése biztosítaná az Alfa Busz a 2010-es év első 8 hónapjának önfenntartó képességét, melynek elvesztésével veszélybe kerülne nem csak az ott dolgozó emberek, hanem a közel 200 bedolgozó alvállalkozó munkája is.
Súlyosan negatív jelzés a magyar autóbusz exportpiac számára, hogy egy 100%-ig magyar állami tulajdonú üzemeltető - a Volánbusz Zrt. - jobban bízik a kínai termékekben, mint a hatalmas hagyományokra épülő nemzeti autóbusziparban.
A hazai döntéshozóktól és az ipari minisztériumtól azt várjuk, hogy rendelkezzenek ipari stratégiával, a nem versenyképes, "halálra ítélt" ágazatokat hagyják csak az un. "piaci versenyben" elvérezni, de a magas szellemi potenciállal rendelkező , a szociális szükségletek kielégítésére szolgáló (a tömegközlekedés ilyen) és az exportlehetőségeket magában rejtő és tartalmazó ágazatokat mindenképpen segítsék, de legalább a külföldiekkel azonos feltételeket biztosítsanak nekik.
A magyar gyártású buszok legfőbb felvevő piaca természetesen a belső piac kell legyen, ezért minimális követelmény, hogy a jól képzett mérnök, szakmunkás kapacitással, versenyképes beszállítói háttérrel rendelkező hazai buszgyártók minimum azonos elbírálás alá essenek mint a külföldi, különösen az unión kívüli gyártók. (Jelen esetben véleményünk szerint csak a pozitív elbírálás és megkülönböztetés lenne elfogadható.)
Azt is elvárjuk, hogy a magyar buszüzemeltető társaságok minden ráhatás nélkül is - azonos feltételek esetén -, a hazai járműipart segítsék és szolgálják, ne pedig nem tisztázott, sokszor csupán személyes érdekeltségek mentén működtessék a közösségi közlekedést szolgáló vállalkozásokat.
Budapest, 2009.12.04.
Magyar Buszgyártók Szövetsége nevében
Dr. Vincze-Pap Sándor
elnök
OTS