A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének „Munkaerő-piaci előrejelzések készítése, szerkezetváltási folyamatok előrejelzése” címmel induló projektjének célja, hogy kidolgozza a munkaerő-piaci változások megbízható, közép- és hosszú távú előrejelzését lehetővé tevő elemzési eszközrendszert - mondta megnyitó beszédében Fazekas Károly. Elmondta: elemezni kell a jelent, a múltat és a jövőt, és pontosan meg kell határozni a fellendüléshez szükséges forrásokat, mivel csak ezek ismeretében lehetséges egy olyan közgazdasági-, statisztikai modellkeret létrehozása, amely alkalmas megfelelő bontásban és időtávban előre jelezni a magyarországi munkakínálat és kereslet nagyságát. Kihangsúlyozta, hogy jelenleg alacsony a foglalkoztatottság és a munkakeresési intenzitás, kevés a megfelelően képzett munkaerő, ezért alapvető szerkezeti átalakulásra van szükség. Fazekas emlékeztetett, hogy nem az iskolázottság mértéke, hanem a minősége függ össze nagymértékben a gazdasági növekedéssel, Magyarország ennek ellenére az egész életen át tartó tanulásban sereghajtó az unióban. A jövőben éppen ezért nagy hangsúlyt kell fektetni az olyan késségek elsajátítására, mint a kritikai gondolkodás és ítélőképesség, valamint a kreatív, innovatív gondolkodás.
A gondolatmenetet folytatva Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta: köztudott, hogy alacsony a foglalkoztatottság Magyarországon, ezért nem elég csak beszélni az egymillió új munkahely megteremtéséről, de tenni is kell érte. Annak érdekében, hogy ne csak egy jól hangzó politikai cél maradjon, minden eszközt fel kell használni, hogy valóban növekedhessenek az alacsony végzettségűek esélyei a munkaerőpiacon. A legnagyobb problémaként megemlítette, hogy a legelmaradottabb területeken még mindig alacsony az iskolázottság és a képzettség, az átképzések pedig sokba kerülnek. Ezért stratégiai célként kell kezelni a foglalkoztatás bővítését, és a tartós növekedés feltételeinek megteremtését, amihez szerkezetváltásra van szükség, vagyis a szakképzés újjáépítése megkerülhetetlen feladat - mondta el Parragh László. Hozzátette: a rendkívül alacsony hazai foglalkoztatottság érdemi javítása olyan összehangolt stratégiát igényel, amely a szakképzéstől a munkanélküli segélyezésen át a nyugdíjrendszerig mindenütt a teljesítményt, a munkát részesíti előnyben.
Galasi Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Karának tanára Miért és mit - a program céljai és várható eredményei című előadásában szintén az alacsony foglalkoztatottságot és gazdasági aktivitást említette a magyar sajátosságok között. Ebből kiindulva a program szakmai indoklása a magyar oktatásban fellelhető gondok megléte, hogy a kereslet és a kínálat nehézkesen igazodik egymáshoz. Galasi véleménye, hogy az oktatási kibocsátás és a munkaerő-piaci kereslet összhangjának problematikája az okozója a téves munkapiaci döntéseknek, amelyek következtében a szerkezeti problémák is erősödnek. Egy jól működő előrejelző rendszer meglétével javulhatnak a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok munkaerő-piaci esélyei, de az oktatási és képző intézmények, valamint a munkaerőpiac is hatékonyabb lesz - szögezte le.
Cseres-Gergely Zsombor, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa előadásában a nemzetközi gyakorlatokról, és a követendő példákról, jó tapasztalatokról számolt be. Figyelmeztetett, hogy mivel egy előrejelzés technikailag több szinten valósulhat meg, fontos szem előtt tartani az egyensúlyi megközelítést, a kereslet-kínálat viszonyát, az előrejelzés időtartamát, megbízhatóságát, és a fenntarthatóságot is. A jó előrejelzés ugyanis nem csak egyszer használható, sok és jó minőségű adatokra támaszkodik, és egyaránt segíti a gazdaságpolitikai és oktatásügyi döntéseket is - mondta el.
A rejtett foglalkoztatás kiterjedtsége és tényezői Magyarországon címmel tartott előadást Tóth István János, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa, aki a feketemunka okozta problémákat ismertette. Amint elmondta, a be nem jelentett foglalkoztatás súlyos hatással van a foglalkoztatáspolitikára, ezért szükség van a jövedelemeltitkolás elleni kormányzati fellépésre, mert különben a GDP tényleges nagysága és várható változása nem becsülhető meg előre.
A projekt keretében munkaerő-piaci szempontból releváns, előrejelzések készítésére alkalmas rendszert (modellkeret és adatbank), valamint az előrejelzési eredményekből építkező információs hálózatot alakítanak ki. Ezzel a döntéshozatalhoz nélkülözhetetlen információkat nyújtanak majd a munkaerőpiac szereplői és befolyásolói számára, az álláskeresőktől kezdve a foglalkoztatás- és oktatáspolitikát alakító szakemberekig. A kutatási program fontosabb elemei között megtalálható egy konkrét munkaerő-piaci előrejelzés tíz ágazatra és kétszáz foglalkozási csoportra vonatkozóan, közép- és hosszú távra egyaránt.
(www.edupress.hu)