A belső fogyasztás és a beruházások dinamikus növekedése továbbra is jelentős szívóerőt gyakorol az importra, miközben az export növekedési lehetőségei szempontjából kockázatot jelent a külpiaci konjunktúra bizonytalansága, emiatt a külkereskedelmi aktívum a továbbiakban is csökkenhet .
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a behozatal dinamikusabb növekedésében az élénk belső fogyasztás és a beruházások növekedése játszik szerepet, az import növekedése 2018-ban meghaladhatja az exportét, ennek eredményeként tovább csökken a külkereskedelmi mérleg többlete. 2019-ben is folytatódhat az eddigi tendencia, azaz tovább apadhat a külkereskedelmi többlet. Egyrészt a belső fogyasztás miatt, másrészt azért mert, a nemzetközi konjunktúra lassulása visszafogottabb exportkereslethez vezethet.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője arra számít, hogy tavaly a külkereskedelmi többlet mintegy 1,9 milliárd euróval 6,2 milliárd euró alá csökkent az egy évvel korábbi 8,078 milliárd euróról. Szerinte azonban 2019-ben az import növekedését a némileg lassuló fogyasztási és beruházási dinamika fékezheti, miközben az új ipari kapacitások fenntarthatják az export növekedését, a külkereskedelmi mérleget pedig a cserearány javulása is javíthatja