A megállapodás szerint szabadon gazdálkodhatnak a vagyonukkal az intézmények, ha a bevételt visszaforgatják és bizonyítottan az állami vagyont gyarapítják ezzel.
A vagyonkezelési szerződés körülbelül 250 milliárd forintnyi összeget foglal magában - mondta el Kamarás Miklós. Ez az összeg többségében ingatlant, de egyéb fogyóeszközöket is tartalmaz. A határozatlan időre szóló megállapodással az intézmények ingyen vehetik át a vagyonkezelési jogot. A vezérigazgató azonban kiemelte: nemzetközi jogászokat hívtak segítségül az érintett intézmények, nehézséget jelentett többek között a felelősség kérdése, és ezzel kapcsolatban a határok megállapítása.
A szerződéás értelmében az egyetemek, főiskolák például szabadon dönthetnek a bérbeadásról, értékesítésről, ha a befolyt összegeket bizonyítottan visszaforgatják és azzal a nemzeti vagyont növelik - vázolta a vezérigazgató egy gyakorlati példát. Hozzátette: az intézmények olyan fejlődési pályára értek, ahol a vagyongazdálkodásban is önállóságot kell kapniuk.
A befolyt összegekről az intézményeknek elszámolást kell benyújtaniuk az MNV felé.
Az egyetemek szabadabb vagyongazdálkodásáról még 2008 decemberében döntött törvénymódosítással az Országgyűlés. Ennek értelmében az intézmények saját vagyonukkal zártkörű részvénytársaságot, vagy korlátolt felelősségű társaságot alapíthatnak. Akkor megállapodtak arról is: az állam nevében történő értékesítéshez a szenátus beleegyezése szükséges, a helyi önkormányzat pedig elővásárlási jogot birtokol ilyen esetekben.