Az szja-csökkentésre nincs fedezet, a bankadó igen jelentős mértékben fogja vissza a gazdaságot, az eddig megismert jövő évi adómódosítások pedig nem teljesítik a kötelező ellentételezés törvényi előírását - többek között ezeket a következtéseket vonhatjuk le abból az anyagból, amelyet a Költségvetési Tanács nyújtott be a parlamentnek, értékelve az adó-salátatörvény költségvetési hatásait.
A Költségvetési Tanács szerint a büdzsé helyzetére a legnagyobb hatást a társasági adó 10%-os kulcsának kiterjesztése gyakorolja, a gazdasági folyamatokra pedig a különadó hat erőteljesen, derül ki az országgyűlésnek is megküldött dokumentumból.
Összefoglalás
A tanács szakértői stábja az elemzésében nem csupán a közvetlen bevételi hatásokkal számolt, hanem azzal is, hogy az egyes változások miként változtatják meg a gazdasági szereplők magatartását, illetve a gazdasági pályát. Ezek alapján a módosításokat sorba véve összefoglalóan az alábbi megállapítások adódnak:
- Az adórendszeren kívüli kereset fogalmának bevezetése, a vagyonadó eltörlése, az illetékszabályok megváltoztatása szabad szemmel szinte láthatatlan hatást gyakorol a költségvetési egyensúlyra.
- Ennél alig nagyobb a költségvetési következménye a házi pálinkafőzésnek, illetve aszja eddig ismert (kisebb jelentőségű) változtatásainak, ezek együtt 15-20 milliárd forinttal növelik a büdzsé hiányát.
Ezeknél jóval fontosabb, hogy
- a társasági adó 10 százalékos kulcsának kiterjesztése az idén több mint 50 milliárd forintot, a következő években pedig 110-120 milliárd forintot hagy a gazdaságban, illetve
- a pénzügyi szervezetek különadója (bankadó) az idén 150 milliárd forint hoz az állam konyhájára. Azért csak ennyit, mert a közvetett hatások alaposan apasztják az intézkedés teljes nettó költségvetési hatását.
Brutális a bankadó hatása
A bankadó kapcsán (a benyújtott törvény betűjének megfelelően) a Költségvetési Tanács azzal számolt, hogy azt a kormány csak az idén szedi be. A számítások mégis borzasztóan hasznosak, hiszen a szakértők ezzel együtt azt is feltételezték, hogy - mivel a bejelentések két évről szólnak - a közvetett hatások mindenképpen érvényre jutnak (a gazdaság szereplői a kétéves bankadóhoz alkalmazkodnak). Így aztán láthatjuk, hogy a következő időszakban évente átlagosan bő 60 milliárd forinttal kisebb lehet a beszedett adó költségvetésre kifejtett hatása mint a közvetlen hatás.
Néhány érzékletes információ: a különadó a gazdasági teljesítmény szinte minden formáját fékezi, mérsékli a fogyasztást, visszaveti a beruházási kedvet, rontja az ország nettó export pozícióját, csökkenti a versenyszektor béreit és a foglalkoztatottságot. Ennek eredményeképp csaknem fél százalékponttal kisebb ütemben bővülhet a gazdaság az eredeti elképzelésekhez képest.
A hatás természetesen sokban függhet az adó áthárítási lehetőségein is, egyelőre a tanács azzal számolt, hogy ilyen típusú korlátozásból nem lesz több, mint amennyi szabály eddig él ezzel kapcsolatban.
Mi következik mindebből?
A Költségvetési Tanács korábbi és mostatni eredményeiből, némi egyszerűsítésből, illetve további információkból az alábbi kép rajzolódhat ki előttünk:
- Az idei költségvetési hiánycél feszes gazdálkodással, illetve az adó-salátatörvény 80 milliárd forintos egyenlegjavító hatásával együtt tartható. (Megjegyezzük, hogy a júniusi költségvetési deficitadat meglepően gyenge volt, ami felveti a lehetőségét, hogy a hiánypálya esetleg megcsúszhatott. De erről még korai ítéletet mondani.)
- Jövőre a bankadó nélkül súlyos, 200 milliárd forint feletti lyukat ütne a költségvetésen a kormányzati adótervek bevezetése. A bankadóval együtt már ez a szám alig több, mint 12 milliárd forint.
- Ugyanakkor a korábbi előrejelzésekből és kivetítésekből tudhatjuk, hogy a jövő évi hiánycélhoz képest eleve mintegy 200 milliárd forintnyi feszültség van a rendszerben. Ha ebből levonjuk a a Bajnai-kormány törvénybe iktatott (de abban a formában nyilván nem megvalósuló) szja-csökkentésének hatását (nagyjából 150 milliárd forint), akkor azt kapjuk, hogy a kormánynak az alapfolyamatokat illetően 50-100 milliárd forintos kiigazítást kell kezelnie.
- A fenti számhoz jön még hozzá, hogy mivel a kormányzat erős elkötelezettséget vállalt a személyi jövedelemadó csökkentésére, ehhez további fedezetet kell teremtenie. Ha az előző kormány (szintén nem megalapozott) adócsökkentéséhez hasonló mértékkel számolunk, akkor visszakapjuk a bő 200 milliárd forintos mozgástér-teremtési igényt. Vagyis GDP-arányosan kifejezve a 3,5-4 százalékos hiányt kell 3 százalék alá húzni. Nehéz, de nem lehetetlen feladat.