Gazdaság

- A 2008-as válság óta folyamatosan nő a villamosenergia-igény Magyarországon, emellett az európai erőműpark öregedése is indokolja Paks II. megépítését - mondta az erőmű tervezéséért, kivitelezéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter csütörtökön Dombóváron.

Süli János a Hungária Takarék vállalkozói fórumán hozzátette: az energiaigény tavaly 0,8 százalékkal nőtt, ráadásul idén történelmi csúcsot döntött a nyári villamosenergia-fogyasztás is 6633 megawatt rendszerterhelés mellett, a téli fogyasztási csúcs pedig 6926 megawatt volt.

Az OECD a 2008-2009. évi pénzügyi válság óta legalacsonyabb szintre rontotta a világgazdaság idei növekedésével kapcsolatos korábbi előrejelzését a kereskedelmi konfliktusok számának növekedése, és a feltörekvő piacok bizonytalansága miatt.

A magyar mezőgazdaságban a jelenleginél 60 százalékkal nagyobb termelési potenciál van - mondta az agrárminiszter a 32. Bábolnai Gazdanapok csütörtöki megnyitóján.Nagy István hozzátette, az agrárvállalkozások akkor lehetnek versenyképesek, ha gyakorlatukba átültetik a legkorszerűbb módszereket, ezért a jövő a precíziós gazdálkodásé.

A miniszter kiemelte: az agrárgazdaság korszakváltását Magyarország digitális agrárstratégiája segíti, amely elsőként készült el Európában. Az adatok gyűjtésével, elemzésével és közreadásával, valamint a technológiai folyamatok automatizálásával növelhető a termelés és teljesíthetők a környezetvédelem feltételei.

A minisztérium a nemzedékváltásra is kiemelt figyelmet fordít, mivel a gazdatársadalomban az 55 év felettiek aránya meghaladja az 50 százalékot, míg a 35 évnél fiatalabbak aránya mindössze 6,1 százalék - mondta a tárca vezetője.Nagy István elmondta, a nemzedékváltó mezőgazdasági termelőket segítő Fiatal gazda programban több mint 40 milliárd forintos támogatásról született döntés 1040 gazdálkodó beruházásaihoz kapcsolódva.

Befejeződött az 1,3 milliárd forint értékű, költségvetési forrásból finanszírozott Felső-tiszai hulladék-mentesítési projekt, a beruházást Áder János köztársasági elnök és Pintér Sándor belügyminiszter adta át kedden Vásárosnaményban. Az átadási ünnepségén az államfő elmondta: elsőként a Tiszán vizsgázhat a nagyon sok magyar ötletből összerakott technológia, ami segít abban, hogy megtisztítsák a hulladéktól a folyót.

A Tiszai PET-kupa kitalálóinak lelkesedése és kitartása eredményeként már más is gyűjteni fogja a műanyag szemetet a folyóról, remélhetőleg nagyobb hatékonysággal és hosszabb időtartamban - fogalmazott a köztársasági elnök.

Áder János kifejtette, a vízügyi szakemberek másfél év alatt tervezték meg a hulladék-mentesítésben résztvevő gépláncot, valamint biztosították az üzemeltetésükhöz szükséges infrastruktúrát.

- Az idei második fél évben jelentősen lassul a magyar gazdaság növekedése, a csökkenés nagyon kis mértékben már el is kezdődött a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb előrejelzése szerint. Az elemzésben a GKI továbbra is 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel számol éves szinten.

- Az eddig véltnél sokkal kevesebb, ötven helyett mindössze öt évre elegendő palagáz lehet Nagy-Britanniában szakértők szerint, ami megkérdőjelezheti a hidraulikus repesztés (fracking) alkalmazásának létjogosultságát a szigetországban.

Korábbi adatokon alapuló 2013-as kutatások még azt jelezték, hogy az Anglia északi részén lévő Bowland palaformáció az Egyesült Királyság jelenlegi éves gázigényének ötvenszeresét rejti.

Kína nem akar tovább a világ gyártóbázisa lenni, elindult a tudásalapú versenyzés irányába, miközben az Amerikai Egyesült Államok is első akar lenni ezen a területen - mondta Csath Magdolna közgazdász az M1 aktuális csatorna vasárnap reggeli műsorában.

- A szőlészek visszajelzései alapján nagyon jó minőségű évjárat előtt állunk - mondta Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkára az M1 aktuális csatorna vasárnapi műsorában.

A legkorábbi érésű szőlőfajta, a Csabagyöngye szedésével hétfőn megkezdődött a szüret Magyarországon és ezzel az északi féltekén is - mondta Varga Máté, a Varga Pincészet Kft. ügyvezetője a Somogy megyei Ordacsehiben.

A Balatonboglári borvidékhez tartozó településen szüretelt hibrid szőlőfajtából, reduktív eljárással készülő könnyed, gyümölcsös és leginkább a budapesti régióban élő fiatalok körében kedvelt bor palackjai várhatóan már szeptember elején a boltok polcaira kerülnek.

Ordacsehi és környéke a Csabagyöngye legnagyobb termőterülete, innen a Varga Pincészet idén mintegy félszáz termelőtől 300 ezer kilogramm szőlőt vásárol fel, amit badacsonyörsi központjában dolgoz fel - jegyezte meg az ügyvezető a Balaton Agrár Zrt. 4 hektáros Csabagyöngye-ültetvényén.

- Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 3,3 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, júniushoz viszonyítva átlagosan 0,2 százalékkal emelkedtek az árak - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az infláció tovább mérséklődött a júniusi 3,4 és a májusi 3,9 százalékról. Az éves maginfláció is csökkent 3,7 százalékra a júniusi 3,8, és a májusi 4,0 százalékról.

A január-júliusi időszakban a fogyasztói árak átlagosan 3,4 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakában mért szintet.

A júliusi inflációt fékezte az üzemanyagok és a tartós fogyasztási cikkek árának alakulása és szerényebb mértékben a szolgáltatások is, de az élelmiszerek, a dohányáruk és a ruházati cikkek drágulása ezzel ellentétesen hatott.

Újraindult a kriolit gyártása a Bige Holding Kft. szolnoki gyárában az előző napi bírósági döntésnek köszönhetően, a mellette levő kénsavgyárban ugyanakkor még szünetel a termelés.

A gazdasági növekedés az első negyedévben elérte csúcspontját és a második negyedévben megindult a GDP növekedési ütemének lassulása - erre következtetnek az elemzők a júniusi ipari termelésről szerdán kiadott első becslésből.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kommentárjában úgy számol, hogy a második negyedévben jelentősen, 6,2 százalékról 4,7 százalékra lassult az ipar éves növekedése, míg az első negyedévhez képest stagnált, így 4,6 százalékra lassulhatott a GDP növekedése az első negyedévi 5,3 százalékról.

A Solar Decathlon Europe 2019 egyetemi innovációs házépítő versenyben elkészült tíz háznál innovatív megoldások születtek valós problémákra - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára vasárnap Szentendrén.

György László a verseny záró rendezvényén a példákat sorolva elmondta: a két magyar csapat a "Kádár-kockák" (a magyarországi családiház-építést a hatvanas évek elejétől a nyolcvanas évekig jellemző, négyzetes alaprajzú, általában 100 négyzetméteres, sátortetős háztípus) energiahatékonysági és élhetőségi megújítására törekedett. A franciák 100 éves sorházaik megújításával próbálkoztak, úgy, hogy kevesebb legyen az épületek energiafelhasználása, és az időseknek is élhetőek legyenek. A thaiföldiek a tradicionális házak felújításánál gumifát használtak.

Az elmúlt egy-két évben csökkenni kezdett a méhészek száma, mert egyre nehezebb méheket tartani - közölte az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke szerdán az M1 aktuális csatornán.

Bross Péter azt mondta, a csökkenés oka többek között az is, hogy a méhek tartásához nagy szaktudás szükséges, és hogy a mézelési szezon két hónapra csökkent, tehát két hónap terméséből lesz csak pénz. Jelenleg körülbelül húszezren tartanak méhet Magyarországon - tette hozzá.

Beszélt arról is, a méhészek már a következő évre készülnek fel: ellenőrzik, hogy megvan-e a méhanya, lesz-e elég helye a fiasításra, elegendő-e a népesség, és védekeznek a külső paraziták ellen.

Júniusban újabb visszaesést szenvedett el az európai autópiac, az Európai Unió minden nagy tagállamában csökkent a forgalomba helyezett új gépkocsik száma.

A kereskedelemben a munkaerőhiány már működési problémákat okoz, és az is feszültségeket kelt, hogy a dolgozók túlterheltek - mondta Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke csütörtökön az M1 aktuális csatorna és a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című közös műsorblokkjában.

A szakszervezeti vezető szerint a kialakult helyzetre az jelenthet megoldást, ha az ágazatban működő cégek felismerik, hogy a megfelelő bérek mellett kiszámítható munkakörülményekre és átlátható beosztásra van szükségük a dolgozóknak.

- Amennyiben az időjárás is engedi, jövő héten megkezdődhet a csemegekukorica betakarítása, amelyből Magyarországon átlagosan 30-34 ezer hektárnyi területen évente 500-600 ezer tonnát termesztenek - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) csütörtökön.

A növények a szélsőséges tavaszi időjárás ellenére jó állapotban vannak, így várhatóan a minőség is jó lesz. A július eleji viharok a szabolcs-szatmár-beregi termőterületeken okoztak károkat, ezek felmérése még folyamatban van.

Kiemelték: Magyarország a világ három legnagyobb csemegekukorica-termelője között van, a termőterülettel az első helyen áll Európában. A termőterület több mint 70 százaléka öntözött, ennek is köszönhető a nagy termésmennyiség.

- Átadták a felújított Pesterzsébeti Jódos-Sós Gyógy- és Strandfürdőt szerdán, a rekonstrukció több mint hárommilliárd forintból valósult meg, a strand délután nyitja meg kapuit.

Tarlós István főpolgármester az átadási ünnepségen elmondta: 3,4 milliárd forintból újították fel Budapest egyetlen jódos-sós vizű gyógyfürdőjét. A Soroksári-Duna bal partján álló pesterzsébeti fürdőt veszteséges működése miatt évekkel ezelőtt be kellett zárni: a strand 2001, a gyógyfürdő 2005 óta nem fogad vendégeket - emlékeztetett.

Tovább javította Magyarország idei gazdasági növekedési előrejelzését az Európai Bizottság szerdán közzétett nyári prognózisában. A brüsszeli testület gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának (Ecfin) szakértői a magyar hazai össztermék (GDP) idei növekedési ütemét a tavaszi jelentéshez képest 0,7 százalékponttal, 4,4 százalékra emelték, a jövő évit pedig változatlanul 2,8 százalékra becsülték.

Kevés a bádogos Magyarországon, sokan vállalnak külföldön munkát, a szakmai szervezet szerint pedig csak jelentős béremeléssel, 600 ezer forint körüli havi átlag nettóval lehetne a szakembereket Magyarországon tartani.

Az Épületszigetelők, Tetőfedő, Bádogosok és Ácsok Magyarországi Szövetsége (ÉMSZ) szerdai közleményében ismertette, hogy a bádogosok átlagos havi nettó fizetése 300-400 ezer forint között mozog, a szakmunkások azonban Ausztriában nettó 800 ezer forintnak megfelelő eurót kapnak havi átlagban, ami az ingázás pluszköltségeivel együtt is vonzó alternatíva.