A XANGA cégcsoport üzemeltetné a debreceni repülőteret

A Xanga cégcsoport 12 éve ipari infrastruktúrát fejleszt a városban: a Határ úti Ipari Parkot üzemelteti, a fejlesztési területek a tulajdonában vannak, a közműveket fejleszti saját erőből, majd csarnokokat épít, amelyeket különböző vállalkozásoknak bérbe ad. Ez egy technológia transzfer folyamat. Az ipartelepítésnél a magas hozzáadott értékű iparágak betelepülésénél kiemelt szempont a nemzetközi repülőtér léte!  Debrecenben van reptér, de a megfelelő szolgáltatások hiányoznak.

 

Milyen hiányzó szolgáltatásokra gondolt ?

 

Szükség van egy menetrendszerű járatra valamelyik nemzetközi nagy forgalmú repülőtérre, amivel az üzletemberek és a munkatársaik el tudják érni a várost, illetve a külföldi helyszíneket. Legalább ennyire fontos a régió ipara szempontjából az alapanyag, az alkatrész, és a késztermék ellátás megoldása 24 órán belül, a világ bármely pontjáról. Ehhez  Cargo bázisra, légi teherfuvarozási és raktározási központra és logisztikai szolgáltatásokra  van szükség.

 

Erre a XANGA cégcsoport vállalkozott. Hozzákezdtek már a logisztikai fejlesztéshez?

 

Igen, áprilisban kezdtük volna az építkezést. Már tavaly szeptemberben megterveztettük és beadtuk az engedély kérelmeinket, de csak most kaptuk meg az építési engedélyt. A reptéri környezet szokatlanul megzavarta az engedélyeztetési eljárás átfutását, az engedély jog erőssé válását követően azonnal kezdjük a beruházást.

 

Az önkormányzat az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tett a repülőtér hasznosítására. Miért gondolják, hogy ez egy magáncégnek sikerülne ?

 

Nem gondoljuk ilyen egyszerűnek, és csodát senki nem tud tenni! Az önkormányzat mindent elkövetett, fejlesztett annak érdekében, hogy fejlődjön a repülőtér, és eljutottak egy adott szintre. Azt látni kell, hogy a komplex szolgáltatáshoz, további  jelentős befektetésekre beruházásokra, járattámogatásra van szükség.

Egy menetrend szerinti járat indításához jelentős források szükségesek. Ezen egyébként évek óta dolgozunk az önkormányzat, a Debreceni Egyetem és a városban lévő jelentősebb cégek bevonásával. Az áruszállításhoz pedig meg kell építeni a logisztikai bázist, és be kell vezetni a piacra a szolgáltatást.

 

Több száz milliós fejlesztésekre jelenleg az önkormányzat nem képes, viszont az iparfejlesztés folytatódása érdekében elengedhetetlen az előbbrelépés.

 

Mit kezdenek a jelentős – jelenleg mintegy 300 milliós –veszteséggel, ami évente keletkezik ?

 

A képlet véleményem szerint nagyon egyszerű :

 

Debrecen város gazdasági potenciálja jelenleg nem tudja eltartani a nemzetközi repülőteret.

A távolabbi nyereségesség érdekében ki kell építeni a repülőtér hiányzó szolgáltatásait, és építeni kell minél előbb 30 új gyárat, ahova minél magasabb hozzáadott értékű technológia települ. Ennyi a szerintünk biztos recept, és már lehet kezdeni a számolást: ha megépül a 30 gyár (esetleg 15 nagy és 50 kisebb) onnantól nem lesz veszteséges a repülőtér üzemeltetése, de addig igen, s a veszteséget nekünk kell finanszírozni.

Ez  a fejlődés egyébként  a foglakoztatásra is jótékony hatással lehet, és segíti a debreceni cégek, éttermek, szállodák,  taxisok,  kereskedők bevételeinek növelését.

 

Egyszerűen hangzik, de miért gondolja, hogy egy repülőtér jó működtetése az egész városra kihatna?

 

Remélem, azon nincs vita közöttünk, hogy a megépülő gyárakba betelepülő vállalkozások  nem debreceni cégek. A működésükkel kapcsolatos szolgáltatási igények lesz az a piac, amit ki kell szolgálni.  Az új üzemek miatt várható, hogy ide akarnak utazni, vagy innen utaznak a munkatársaik. Felülnek a járatokra, megszállnak a szállodában, éttermekben esznek, taxival utaznak, elmennek színházba, múzeumokba, discoba, shoppingolni, fogorvoshoz, fodrászhoz.

 

A cégek szállítanak repülőn, vasúton, kamionnal, alapanyagokat alkatrészeket késztermékeket, amelyeket kezelni kell logisztikai központokban. Ez sok munka és sok munkalehetőség, így magasabb fordulatra tud kapcsolni a város és a munkanélküliségre is ez a megoldás.

 

És ha már itt tartunk, nagyon fontos, kifelé meg kell üzenni a befektetőknek, hogy a debreceni mérnökök, szakmunkások a debreceni gyárakban fognak dolgozni. Tehát ha valakinek szüksége van az itt lévő nagyon komoly munkaerő bázisra, akkor jöjjön ide gyárat építeni !! Ez a legfontosabb üzenet.  

 

 

Van ennek realitása ?

 

Ha 5 évre előre nézünk: 30 nagy gyár  évente 6 üzemet jelent. Debrecenben tudtommal az idén is fog épülni 7-8, ebből csak mi építünk ötöt, de teljesen mindegy ki építi. Tehát ha keményen gyúrjuk a piacot, és ajánljuk a várost, mint befektetési helyszint, akkor 5 év alatt lehet ekkorát növekedni. Ez rendkívüli lenne, de nem lehetetlen. Nem állunk ettől olyan távol, Debrecenben összefogással ezt meg lehet csinálni !

 

Sajnos addig viszont a kemény munka ellenére veszteségfinanszírozásra kell berendezkedni !

A nemzetközi repülőtér nélkül Debrecenbe nem vonzható be ilyen jelentős termelő kapacitás, úgyhogy a repülőtér léte nem lehet kérdés.

 

Mekkora befektetés igénye van ennek ?

 

Véleményem szerint 10 milliárd forint, valamilyen ütemben a következő 5 év alatt. Nem is gondolná, milyen sok minden hiányzik még, a veszteség finanszírozásról nem is beszélve.

Természetesen szeretnénk folytatni a további szakmai befektetők bevonását, kapcsolódását a projekthez, hasonlóan, mint az Ipari Park esetében, ahol előre befektetünk az infrastruktúrába, megépítjük az épületeket, a hasznosítást pedig az a konkrét cég folytatja, aki a termékeket valójában előállítja. Így sokkal gyorsabb a technológia telepítése.

 

Hogy érzi, sikerülni fog-e megállapodni, figyelembe véve a 2008-as sokat emlegetett sikertelen próbálkozást ?

 

Úgy érzem bizonyítottunk a városvezetésnek, és a városvezetésen mindig a közgyűlést értem  az ellenzékkel együtt, hiszen testületi döntések azok, amelyek mentén együttműködünk pl az ipartelepítésnél már 12 éve. Az iparfejlesztés debreceni stratégiáját és opcióit a közgyűlés határozta meg, mi ennek mentén fejlesztünk.

 

A 2008.évi repülőtéri próbálkozásunk kudarc volt. Amikor azt mondtuk, hogy a válság miatt a finanszírozók, és befektetők felálltak az asztalunktól, kiszálltak mellőlünk, és emiatt nem tudjuk folytatni a repülőtér üzemeltetését, akkor komoly támadást kaptunk.

Ma szerintem a pénzügyekben járatlan embernek sem kell ezt már magyarázni, mert tragédiákat okozott és okoz a gazdasági helyzet jelentős változása. Ezt sajnos mindenki érzi a saját bőrén, és nagyon nehéz ilyen viszonyok között előre menni !

 

Egyébként, amikor 2008-ban átvettük az üzemeltetést, majd fél évig utólag is elismerten szakszerűen végeztük, a kialakult válsághelyzetet kezeltük, és problémamentesen visszaadtuk a repteret a városnak. Ez szerintünk  referencia, s nem is tűntünk el, mint mindenki más a piacról, hanem együttműködést ajánlottunk a felmerült nehézségek ellenére, sőt számos projektet megvalósítottunk, és folytatjuk a munkát.

 

A kérdésre így válaszolva, nem gondolom, hogy szégyenkeznünk kellene. Sok minden történt azóta a gazdaságban, ami világosabbá teszi a folyamatokat. Mi is tapasztaltabbak lettünk, ezért is folytatjuk a szakmai partner keresést, aki segít a szolgáltatásokat kiépíteni a repülőtéren.

Addig is megpróbálunk minél több gyárat megépíteni az ipari parkban, mert ez Debrecen érdeke is.

 

 

 

  H.I.