2006. év első félévében az adóhivatal fokozottan vonta ellenőrzés alá az építőipari vállalkozásokat, a teherfuvarozást végző vállalkozásokat és a számítástechnikai alkatrészek forgalmazásában érintett adózói kört a bevallásukban kiutalni kért összegek előzetes vizsgálata tekintetében.
Az adóhatósági jelenlét növelése érdekében, ezen vizsgálatokkal párhuzamosan - az adózók ellenőrzöttség-érzetének tudatosítása céljából - nagy számban került sor célvizsgálat elrendelésére.
Az APEH Hajdú-Bihar Megyei Igazgatósága 2006. év első félévében 1490 darab vizsgálat indított; ebből a 147 darab bevallások utólagos vizsgálatára irányuló pénzösszeg kiutalás előtti ellenőrzése volt. Az ellenőrzések eredményeként általános forgalmi adó adónemben 1.215 M.-Ft, társasági adó adónemben 30 M.-Ft, míg támogatás igénylések esetén közel 68 M.-Ft adókülönbözetet megállapítására került sor.
Az általános forgalmi adó kötelezettség ellenőrzése során gyakran tapasztalták az adóhivatal munkatársai, hogy az EU-adószámmal rendelkező vállalkozások egy része tényleges uniós gazdasági kapcsolat nélkül kérte meg a közösségi adószámot; ugyanakkor voltak olyan ügyletek is, amikor az adózók a közösségi adószám hiányában folytattak uniós kereskedelmet.
A teherfuvarozást végző vállalkozások vizsgálatánál kiemelt szempont volt a fuvarokmányok szigorú számadási kötelezettség alá vonásának ellenőrzése, valamint a fiktív költségelszámolás, az alkatrészbeszerzések és javítási költségek elszámolásának vizsgálata. A revizorok megállapításaikat jellemzően az üzemanyag-készlet helytelen nyilvántartása, a nem hiteles bizonylat alapján történt adólevonás, a bizonylat hiánya, adófizetési kötelezettség időpontjának helytelen meghatározása, bevallási kötelezettség nem teljesítése miatt tettek. Továbbra is fellelhetők a fiktív üzemanyag számlák, melyek formailag tökéletesen hasonlítanak az üzemanyagot forgalmazó legnagyobb cégek által kibocsátott bizonylatokra.
Az ellenőrzésben nagy hangsúlyt kapott a számítástechnikai alkatrészek forgalmazásában érintett adózói kör. A vizsgált – egyedileg magas ellenőrzési kockázatot hordozó - társaságok nagy része általános forgalmi adó bevallásában a fizetendő adó és a levonható adó különbözeteként minimális elszámolandó adót vallott. Ezen társaságok megalakulásuktól kezdve rövid időn belül több tízmilliós beszerzési és értékesítési ügyleteket szerepeltetnek könyveikben. A láncolat végén szereplő cégek kivételével általánosságban elmondható, hogy a társaságokat rövid időre hozzák létre, majd külföldi vagy más elérhetetlen személynek értékesítik. Jellemző ebben a körben, hogy rendkívül alacsony árrést mutatnak ki, mely a működési költségekre sem nyújt fedezetet. Több esetben felmerült a gyanú, hogy a számlákon szereplő gazdasági események a valóságban egyáltalán nem, vagy nem a számlákon feltüntetett mennyiségben és értékben mentek végbe.
Az ellenőrzési tapasztalatok alapján leggyakrabban előforduló hibák:
- ki nem egyenlített beszerzésre eső áfát kívánt visszaigényelni az ügyfél,
- pénzügyi lízing útján beszerzett eszközt számított be a tárgyi eszköz beszerzése címén elért adó-küszöbértékbe, mint visszaigénylési jogcím,
- az adólevonási jog keletkezésének időpontja helytelenül került meghatározásra belföldi beszerzésnél,
- a tárgyi eszköz csak a beszerzésének időszakában minősül visszaigénylési jogcímnek,
- adózó elmulasztotta a tényleges termékértékesítés / szolgáltatásnyújtás ellenértékeként befolyt összegről a számlát kiállítani, illetve a bevallásában szerepeltetni,
- a tárgyi adómentes tevékenységhez felhasznált termékbeszerzés és igénybe vett szolgáltatásnyújtás áfa tartalmának jogosulatlan levonásba helyezése,
- a vizsgált adózó adólevonási jogot gyakorolt olyan, más adózó által kibocsátott számlák alapján, amelyeket a szigorú számadású bizonylatok nyilvántartása alapján saját maga vásárolt meg.