Debrecen közgyűlése elfogadta az idei költségvetést

Helyi - 2025-02-27

Debrecen közgyűlése csütörtökön elfogadta a város idei költségvetését, amelynek mérlegfőösszege 298,9 milliárd forint, 25 százalékkal több, mint a tavalyi. A költségvetés beruházási főösszege 147,8 milliárd, a működési kiadási főösszeg 92,9 milliárd forint, városüzemeltetésre 7,25, zöldterületi kiadásokra 5,3, kertségi fejlesztésekre 13,1 milliárd forintot fordítanak.

Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester előterjesztésében azt mondta, a kiegyensúlyozott büdzsé a város számára biztonságot, fejlődést, jólétet teremt, és teljes mértékben összhangban van a közgyűlés és a kormány által 2020-ban elfogadott Debrecen2030 városfejlesztési stratégiával.

A költségvetés tükrözi a város elkötelezettségét a gazdasági fejlődés, a környezetvédelem, a nevelési, oktatási intézmények fejlesztése és az életminőség javítása mellett. A tervezett beruházások és fejlesztések nemcsak Debrecen, hanem az egész régió jövőjét formálják - jelezte.

Hozzátette: a 2025-ös költségvetés kiemelt figyelmet fordít a közlekedésfejlesztésre, az infrastruktúra fejlesztésére, intézményfejlesztésre, gazdaságfejlesztésre. Emellett jelentős összegeket biztosít a zöldterületi fejlesztésekre, a lakossági programokra, kulturális fejlesztésekre, az egészségügyre, biztosítva ezzel a város polgárainak jólétét és biztonságát.

Papp László elmondta: 45,1 milliárd forint teljes helyi adóbevétellel számolnak, ebből 39 milliárd forint a helyi iparűzési adóbevétel. Hitelfelvételt nem terveznek, a költségvetés általános tartaléka 100 millió forint, céltartalékba 147,5 millió forintot helyeznek.

Papp László ezúttal is annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az önkormányzatoknak a jelenleginél nagyobb mozgásteret kellene biztosítani a helyi adóbevételek felhasználását illetően, ugyanis jelenleg sok a kötöttség ezen a területen. A városvezető azzal egyetért, hogy a jelentősebb bevételű települések hozzájárulnak a szegényebb önkormányzatok kiadásaihoz, de szerinte a szolidaritási hozzájárulás - amit a polgármester folyamatosan szolidaritási adónak nevezett - mértékén igazítani kellene.

Debrecen az idén 10,4 milliárd forint szolidaritási adót fizet, ami csaknem 30 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

Több ellenzéki képviselő is a szolidaritási adó mértékével volt elégedetlen, azért támogatták a polgármester előterjesztését, miszerint kezdeményezze, hogy a Megyei Jogú Városok Szövetsége kezdjen tárgyalást a pénzügyi kormányzattal a szociális hozzájárulás mértékének, számítási módjának és felhasználásának módosításáról, hogy az ösztönözze a térség összehangolt fejlesztését.

A költségvetés vitájában elhangzott, hogy az idén tovább folytatják a 2024-ben elindított, sikeres programokat: a panelprogramra 500 millió forintot, az épített örökség védelme programra 200 millió forintot, az új Főnix bérletidíj-támogató lakásprogramra 200 millió forintot fordítanak.

A debreceni jövő alapjai a biztonság, fejlődés és jólét: a debreceniek biztonságát a környezeti ellenőrző rendszer üzemeltetésével, a városirányítási központ forgalomirányítási részlegének kialakításával, térfigyelő, forgalomszámlaló, forgalomfigyelő kamerarendszer telepítésével, szabályozható ledes közvilágítási programmal, a csapadékvíz helyben tartásával és víziközmű-fejlesztéssel szolgálják. Ezekre összesen 60,8 milliárd forintot fordít a város.

A fejlődést a közlekedési rendszer, az intézmények és a gazdaság fejlesztése garantálja 81,3 milliárd forintból - rögzíti a költségvetési rendelet, amelyet 22 igen, 8 nem és 2 tartózkodás mellett fogadott el Debrecen város közgyűlése.