Debreceni polgármester: az üzleti környezet évről évre "erősebbé" válik
Debrecenben és térségében az üzleti környezet évről évre "erősebbé" válik - jelentette ki a város polgármestere pénteken, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara TOP 100 évzáró partnertalálkozóján.
Papp László (Fidesz-KDNP) azt mondta, Debrecen és környéke intenzíven fejlődő, növekvő területe az országnak: az ipari-gazdasági teljesítmény súlypontja átrendeződik, az ország nyugati és középső részéből keletre tolódik.
Papp László jelezte:
ezen a területen gyökeres változást hozott a 2010 utáni új gazdaságpolitika, aminek eredményeként az elmúlt tíz évben húszezer új munkahely létrejöttét jelentették be Debrecenben, ebből nyolcezret már betöltöttek.
Ugyanakkor a legnagyobb cégek, az "új, hatalmas foglalkoztatók" még csak ezután kezdik meg a működésüket - tette hozzá.
A polgármester szerint már most Debrecen rendelkezik a vidéki Magyarország legnagyobb adóbevételével, amely meghaladja a 34 milliárd forintot.
Miklóssy Ferenc, a hajdú-bihari kereskedelmi és iparkamara elnöke fontosnak nevezte a helyi kis- és középvállalkozások fejlesztését, nemcsak a multinacionális cégek beszállítóiként, hanem szolgáltatóként is.
Utóbbi kapcsán nagy lehetőségeket kínál a gyógy-, az egészségügyi és a konferenciaturizmus - mondta, megjegyezve, hogy sokat várnak a Demján Sándor Programtól, amely hitelekkel, tőkejuttatásokkal, vissza nem térítendő támogatásokkal segíti a szektor fejlődését.
A kamarai elnök üdvözölte a Románia teljes körű schengeni tagságáról szóló döntést, amely megkönnyíti a határ menti vállalkozások együttműködését.
Spander Zsolt, a NAV hajdú-bihari adó- és vámigazgatóságának vezetője kiemelte: 2023-ban a vármegye társas vállalkozásai az előző évinél 6,7 százalékkal több, 5002,8 milliárd forint nettó árbevételt realizáltak. A kiva szerinti adózásra áttérő gazdálkodók ezen felül további 11,3 milliárd forint nettó árbevételt könyveltek el - tette hozzá.
Jelezte: 2023-ban a gazdálkodó szervezetek háromnegyede, 17 916 cég volt társaságiadó-alany, emellett 24 térsaságiadó-csoport működött hajdú-bihari székhellyel.
A vármegye társas vállalkozásai 38 százalékos növekedést követően 465,1 milliárd forint adózás előtti eredményt értek el. A vármegye nettó értékesítésének több mint háromötödét, 3 131,2 milliárd forintot a száz legnagyobb árbevételű társaság adta, ami 9,4 százalékos növekedést jelent - ismertette az igazgató.
Az évzáró partnertalálkozóra megjelent hajdú-bihari TOP 100 kiadvány adatai szerint az árbevételi rangsorban a nádudvari központú KITE Mezőgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. került az első helyre: a cég árbevétele 2023-ban meghaladta a 450,7 milliárd forintot, adózás előtti eredménye pedig a 14,3 milliárdot.
A második helyre az NI Hungary Kft. került 257 milliárd forintot meghaladó nettó árbevétellel, a harmadik helyen a Teva Gyógyszergyár Zrt. végzett több mint 240 milliárd forintos árbevétellel.
A partnertalálkozón Prőhle Gergely volt berlini és berni nagykövet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója A megújulás esélye - Németország 2025 címmel tartott előadásában azt mondta, a magyar-német gazdasági összefonódás a keleti országrészben is kézzel fogható.
83 millió lakosával Németország ma is Európa legnagyobb és a világ negyedik legnagyobb gazdasága - mondta, majd részletesen elemezte a mostanra kialakult gazdasági-politikai helyzetet, és annak várható megoldását.
Kiemelte,
Németország a legnagyobb tőkebefektető Magyarországon, 2022-ben 18,7 milliárd euró tőkebefektetés érkezett a németektől, ami a teljes külföldi közvetlen tőkebefektetés 20 százaléka.
Abban az évben 2350 német vállalat működött Magyarországon, és 229 ezer munkavállalót alkalmaztak.
Prőhle Gergely a magyar-német gazdasági kapcsolatok perspektíváiból kiemelte a BMW és a Mercedes jövőre megnyíló új gyárait, a ZalaZone keretében megnyilvánuló elektronikai együttműködést, a digitalizáció területén és a kutatás-fejlesztés-innovációban rejlő együttműködést.