Felavatták Szabó Magda szobrát Debrecenben
"Szabó Magda tudta, hogy mi az irodalom és hogy kicsoda kell legyen az író" - hangsúlyozta Mezey Katalin, a Magyar Művészeti Akadémia irodalmi tagozatának elnöke az írónő születésének 100. évfordulóján, a Farkasréti temetőben lévő sírjánál rendezett megemlékezésen, csütörtökön.
Mezey Katalin kiemelte: Szabó Magda műveiben sosem kerülte meg saját, tragédiák sodrában álló korszaknak nagy kérdéseit. "Regényei életdzsungelében mindannyian megtaláljuk a saját utunkhoz legjobban hasonlító ösvényt, ezért művei nem csak szórakoztatnak és elgondolkoztatnak, de talán megfejtést is adnak, és élni is segítenek azáltal, amit belőlük megtudhatunk saját magunkról és a világról" - mondta.
"Szabó Magda kisgyerekkorom óta teljesen természetes irodalmi olvasmány, aki írt a kisgyereknek, a kamaszoknak és a felnőtteknek egyaránt" - idézte fel az íróhoz kapcsolódó emlékeit Radnainé Fogarasi Katalin, a megemlékezést szervező Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) főigazgatója.
Mint mondta, a kisgyerekeknek szóló Tündérlala, a kamaszoknak szánt Abigél, vagy a felnőttek számára írt Az ajtó című regény mind olyan mű, amelyekben minden generáció megtalálhatja a számára fontos üzenetet.
A főigazgató kiemelte: a NÖRI lankadatlanul és folyamatos szervezi a megemlékezéseket, és mindig igyekszik ráirányítani a figyelmet egy-egy évfordulóra vagy jeles elhunytra. Elmondta, hogy Szabó Magda sírja védett sír, a virtuális Nemzeti Sírkert része, amelynek síremlékeit a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védi le 1999 óta. Szabó Magda nyughelye 2002-ben került védettség alá.
A megemlékezésen Kerényi Imre rendező Szabó Magdára emlékezve kiemelte, hogy az író "megtanult nagynak lenni", és rájött arra, hogy életében a legfontosabb dolga az, hogy írjon. Nehéz korban élt, de megtalálta az útját, "kilépett a közéletből, elkezdett mesélni és ezzel csodálatos életművet alkotott".