Határtalanul:a Dóczy diákjai Délvidéken
Újvidék, a soknemzetiségű város lakóinak ma már csak 6 százaléka magyar. Az 1999-es NATO-bombázások idején lerombolt, majd azóta nemzetközi segítséggel helyreállított hidakat egy hangulatos folyóparti séta során nézhették meg a diákok, majd a belvárosban a Magyarországon is többször sikerrel bemutatkozó Újvidéki Színház következett.
A gyerekeknek különösen kalandos élményt jelentett Pétervárad bebarangolása. A pazar fekvésű várat eredetileg a török terjeszkedés megfékezésére építették, de védelmi funkcióját szerencsére már nem kellett betöltenie. Nevét a Bánk bán-ban szereplő Petúr bánról kapta, aki 1213-ban Gertrúd királyné meggyilkolása miatt ottani birtokait is elvesztette.
Vasárnap Kosztolányi Dezső szülővárosába, Szabadkára igyekeztek, ahol istentiszteletre várta a vendégeket a helybeli magyar református gyülekezet. Először Dr.Korsós Bálint igazgató mutatta be néhány szóban a nagy hírű debreceni intézményt, majd a 7. A osztály Szabó Magda: Merszi, Möszjő című könyvének egy, a Dóczyról szóló visszaemlékezésével és lelki énekekkel kedveskedett a gyülekezetnek.
A szabadkai városnézés során koszorút helyeztek el Kosztolányi Dezső emlékművénél, megálltak a költő unokatestvére, Csáth Géza író emléktáblájánál, és megnézték a Zsinagóga jellegzetesen szép épületét. A magyar szecesszió kiemelkedő épületeit is megtekintették, amikor ellátogattak a Városi Múzeumba és a Városházára. Szabadka talán legreprezentatívabb épülete ez utóbbi, melyet magyar építészek tervei alapján, helyi vállalkozók pénzéből építettek fel. Tanácsterme méreteivel és káprázatos szecessziós kidolgozottságával nyűgözte le a diákokat és tanárokat egyaránt.
A város központját két új építésű szökőkút díszíti, amelyeket stílusosan Zsolnay-kerámiával borítottak, és formavilágával is jól illeszkedik a magyar szecesszió hagyományaiba. A délvidéki kirándulás utolsó állomása egy, a Palicsi-tótól néhány kilométerre fekvő ökotanya volt. A diákok kíváncsian vették szemügyre a hagyományos tanya jellegzetes épületeit, állat- és növényvilágát. A helyet egy kedves, Szabadkán élő tanár-házaspár gondozza, és látja vendégül az oda látogatókat.
Délvidéki kirándulásunk jelentősége az örömteli együttléteken túl, hogy a száraz történelmi tényeket átélhető emberi sorsokká, felidézhető, eleven élményekké változtatta. Megható volt látni ezeknek az embereknek a szülőföldjükhöz és anyanyelvükhöz ragaszkodó hűségét és azt az őszinte, nyílt szeretetet, amellyel fogadtak bennünket. Ezúton is köszönjük mindnyájuknak. Azt is reméljük, hogy ez a tapasztalat hozzásegítette diákjainkat, hogy a jövőben a határon túli magyarság problémái iránt érzékenyebbé váljanak. - summázta a tapasztalatokat Dr.Korsós Bálin igazgató.