Ki tervezze az új debreceni stadiont?

Tavaly év végén derült ki, hogy az elmúlt években rendszeresen jól szereplő DVSC új stadiont kap saját városában – a hírre már régóta vártak a debreceni focirajongók. 2008-ban, az EB-pályázat idején több stadionterv készült az országban, többek között Debrecen új stadionjához is; a 30 ezer férőhelyes létesítménynek a város reptere mellett találták meg a helyét. A város főépítésze azonban úgy vélte: a nagyerdei helyszín és a 15 ezres befogadóképesség jobban fenntartható, a város szerkezetéhez és életéhez illeszkedő épületet eredményezne. Érveinek alátámasztására vázlattervet készített a meglévő nagyerdei stadion helyére, amely segítségével meggyőzte a városvezetést. Ez alapján készült el az a koncepció, amelyre a város 12,5 milliárd forint kormányzati támogatást szerzett.

Ezt követően jelentek meg az első hírek arról, hogy a stadiont Kováts Ákos tervei alapján építik – azaz a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) szerint ekkor kezdődtek a problémák. A szakmai szervezet a Magyar Építész Kamarával (MÉK) együtt levelezésbe kezdett a városvezetéssel, a tervpályázat hiányát firtatva. Kósa Lajos polgármester válaszában az idő szűkösségére hivatkozott, illetve leszögezte: a tanulmánytervben foglalt elvek felhasználása esetén a főépítész szerzői jogokat nyert az épület tervezésére. A MÉSZ mindkét állítást vitatja. Borsay Attila, a MÉSZ ügyvezető igazgatója szerint a főépítész által készített tanulmánytervekért nem jár külön díjazás, segítségükkel viszont nyár végére le lehetne zárni egy tervpályázatot, emellett „etikailag és erkölcsileg elfogadhatatlan”, hogy egy főépítész saját városába tervezzen – mivel nem ez a feladata. Az Építész Közlöny 2011/2 számában a Magyar Építész Kamara is hasonló értelmű állásfoglalást tett közzé, „szakmailag kívánatosnak” minősítve, hogy a főépítész saját területén ne végezzen műszaki tervezést.

Kováts Ákos szerint a MÉSZ sérti és lekezeli a főépítészeket azzal, hogy azt állítja: beosztásukat arra használják fel, hogy munkát szerezzenek maguknak. A főépítészeknek nem tiltja törvény épületek tervezését, még saját városukban sem; Kováts szerint ez legfeljebb a MÉSZ saját véleménye, de semmiképp sem társadalmi alapelv. A sikeres főépítészek jó része elismert tervező, és nemegyszer a MÉSZ tagja is – mondja a debreceni főépítész. A múltból egyik elődjét, Borsos Józsefet hozva fel példaként, akinek legjelentősebb középületei épp a főépítészként betöltött hivatali ideje alatt születtek.

Kováts szerint a tervpályázati rendszer is alapos újragondolásra szorul. Nem véletlen, hogy a Kamara honlapján található adatok szerint az elmúlt években összesen öt esetben írtak ki országos tervpályázatot, miközben több száz olyan beruházás épült, amely nagyságrendjénél fogva tervpályázat-köteles lenne. A jelenlegi gyakorlat problémája az, hogy ha valaki részt vesz egy beruházás előkészítésében, vagy éppen ő az ötletgazda, automatikusan kizárja magát a tervpályázat résztvevői közül. Előfordul az is, hogy aki az engedélyezési tervet készíti, közreműködőnek számít, és nem készítheti el a kiviteli tervet - fejti ki a főépítész, mondván: a jelen helyzetben a szerzői jogi törvény és a közbeszerzési törvény is „üti egymást”. Kováts itt a Pólus Program keretében lezajlott nyolc, egyenként többmilliárdos kórházfejlesztést hozza fel példának – ezeknél mindössze egyetlen város, Szeged esetében írtak ki országos tervpályázatot. A tervpályázatok hiányát a MÉSZ egy esetben sem kifogásolta, mint ahogy az Európa-bajnokságra tervezett stadionok esetében sem – jegyzi meg a főépítész.

Azt a MÉSZ sem tagadja, hogy a nyolcvanas évek óta kialakult hazai gyakorlat eddig, rosszallva ugyan, de megengedte az efféle kiskapukat. A jelenlegi helyzetet azonban Borsay Attila fordulópontnak tartja: a kialakult egységes politikai akarat szerinte az anomáliák felszámolására kell, hogy sarkallja az építészszakmát is. Azaz arra, hogy odafigyeljen a törvények és a rendeletek betartására. Borsay kevesli a tervről kapott eddigi információkat és garanciákat: „az a fontos, hogy transzparens, legitim, demokratikus eljárás legyen, ami szakmailag ellenőrizhető és kontrollálható”. Civilizált országban pályázat nélkül nem lehet közpénzt elkölteni – mondja ki az ügy kulcsmondatát a MÉSZ ügyvezetője.

A debreceni ügyre a MÉSZ nem precedensként, csupán apropóként tekint – a Finta József tervei alapján előkészített, és a szakma bevonása nélkül a Széchenyi Terv részévé emelt lágymányosi gyalogoshíd ügyével együtt, amelyre szintén hivatkozik a nyílt levél (ebben korábban a Budapest Építész Kamara is állást foglalt). A Széchenyi Tervvel kapcsolatban eddig bejelentett hét nagyberuházás, köztük a szegedi lézerközpont vagy a Várkert Bazár felújítása Borsay Attila becslése szerint körülbelül 150 milliárdos összértéket jelent - ez valóságos mentőöv lehet a vészhelyzetben levő magyar építészszakma számára. Ehhez azonban tervpályázatokra és nyitott folyamatokra van szükség – a MÉSZ és a MÉK az illetékes minisztériumoknak írt levelében erre szólított fel. Debrecen polgármestere szerint azonban pályázat nélkül is készülhet jó épület, mint a városban megépült Főnix Csarnok (az épületet egy Finnországból vásárolt kész terv módosításával emelték).

Kováts Ákos lapunk kérdésére leszögezte: még nem dőlt el, miképp készülnek el a stadion végleges tervei – ebben a kérdésben ugyanis a város és az állam által a megvalósításra alapított gazdasági társaság hoz majd döntést. „Az engedélyezési tervek készítőjét mindenképpen közbeszerzési eljárással választják ki” – mondta a főépítész.

„Addig senki sem fogja komolyan venni a szakmát, amíg mi nem vesszük komolyan magunkat, és nem teszünk rendet” – mondja Borsay Attila, aki alapvetően szakmaetikai problémának tartja az ügyet. Kováts szerint azonban ehhez az eddigi problémás ügyek kivétel nélküli feltárására és tisztázására is szükség lenne, egyben úgy véli: a belső problémák nyilvános kitárgyalása nem használ az építésztársadalomnak. A főépítész meglepőnek tartja, hogy az elmúlt évek elfogadott és elterjedt gyakorlatával kapcsolatos kifogásait a MÉSZ a szervezet által is elismerten kevés információ birtokában, nyílt levél segítségével próbálja rendezni, egyetlen eset meghurcolásával. Politikai motivációt azonban egyik fél sem tulajdonít a nyílt levélnek, és Borsay szerint a helyzet egyáltalán nem hasonlítható össze a tíz évvel ezelőtt a Nemzeti Színház közül kialakult „bolhacirkusszal”. (Annak az ügynek a végén a tervpályázat nélkül a tervezési megbízást elvállaló építészt, Siklós Máriát a Kamara kizárta a tagjai közül.) Az ügyvezető azonban úgy tudja, a Kamaránál kezdeményezni fogják az etikai vizsgálatot a debreceni stadion ügyében, illetve több más, folyamatban levő beruházás esetében, amelyek ütközhetnek a hatályos jogszabályokkal. Kováts ehhez annyit fűzött hozzá: furcsa lenne olyan kérdésben etikai vizsgálatot lefolytatni, ahol nem történt megbízás, szerződéskötés, beszerzés, díjazás nem volt és megbízó nem létezik.

 Forrás:

http://hg.hu/cikk/epiteszet/11567-debreceni-stadion-palyazattal-vagy-anelkul