A jó terápia alapja a pontos diagnózis- tanítják a medikusoknak. Az egészségügyi tárca vezetőinek diagnózisa szerint a beteg csak csonkolásos műtéttel menthető, így tegnap zöld utat kapott a parlamentben az egészségügy operáció sorozata.
Csak életben maradjon a beteg- drukkolunk mi, kint.
Mindenki tudja, látja, tapasztalja a helyzetet. A nagyon rosszul fizetett orvosokat, a nevetséges bérért cserébe korábban megengedett, azóta eltűrt hálapénz rendszert, az egyes helyeken merev hierarchiává kövesedett szisztémát, ahol vagy az egyik beteg súgta meg a másiknak, mennyi illik adni, vagy a főorvos úr titkárnője jelezte tapintatosan, hogy mivel is szokták kibélelni a borítékot.
Mindenki találkozott már az orvoslást hivatásuknak tekinthető fáradt egészségügyi robotosokkal,a nem borravalós szakmák hőseivel, akik hetente kétszer, van ahol háromszor is ügyelnek, hogy azután nappal is dolgozhassanak.
Orvos ismerőseim a kollégák rossz diagnózisaival traktálnak bennünket, patikus ismerőseim arról mesélnek, hogy lepik el az orvosokat a gyógyszerügynökök, mert tapasztalják, hogy egy cég orvoslátogatójának vizitálása után hogyan válik egy-egy gyógyszer csodatévő pirulává.. A patikus az orvosnak juttatott, betegenkénti fejkvótáról beszél, s pontosan tudja,mit kap a doki, ha ezt és ezt a gyógyszert írja fel a páciensnek. Az orvos, ha nem figyel, könnyen úgy kaphatja vissza a beteget, hogy az nem azt a gyógyszert szedte be, amit felírt neki, mert az orvos elfelejtette nem helyettesíthetőnek jelölni a medicinát, és a patikus érdekei más gyógyszer(cég)hez fűződnek, de a másik gyógyszer mellékhatásai esetleg mások lehetnek.
A káosz közepette a költségek csak nőttek,növekedtek. Átlagosan évente 10 százalékkal nagyobb ütemben, mint ahogyan a magyar gazdaság fejlődött. Miközben nemzeti kényszersport lett a járulékok nem fizetése.
Itt tartunk most.
Az egészségügy első operációja elkezdődött. Altatásba megyünk, mert mindenki fél a műtéttől, ami nem lesz kellemes, biztos, hogy fájni fog, de sikerülhet.
Hajdu István