Rippl-Rónai József: Lazarine és Anella

Jegyzet - 2009-11-03
Óriás gesztenyefák szegélyezték az utat. Ősz volt, rugdostuk a félig még tüskékbe burkolózott gesztenyéket. Lassan haladt az osztály, kísérőnk a festőről beszélt, vontatottan, miközben már látszottak a sétány végén a Rippl-Rónai villa sárgás falai. Nem volt kedvünk ott lenni, 11 évesen inkább Kaposvár legnagyobb parkjában játszottunk volna a tanulmányi kirándulás helyett.
Lazarine és Anella

Aztán megláttam őket a ház előtti fehér  padon. Egy nő ölében a hároméves forma kislánnyal, egészen egybeolvadva. A gyerek a könnyeit törölgette, nem tudom, miért sírt. Az anya szemében furcsa fény, büszkeség, aggodalom, boldogság bölcsesség és fájdalom-mind egyszerre. Kislány voltam magam is, de ezt a tekintetet örökre megőriztem. Így nézett rám anyám, amikor elköltöztem otthonról, így nézett, amikor bemutattam neki  első szerelmemet,  így a diplomaosztómon. És így nézett rám akkor is, amikor utoljára láttam. Már tudta, mindannyian tudtuk, hogy hamarosan vége lesz. Még két napig élt.

 

Lazarine nem édesanyja Anellának - mégis ugyanazt látom a szemében. mint annak a nőnek ott, a Rippl-Rónai villa előtt a padon,1986-ban. És amit anyám szemében láttam, amikor rám nézett halála előtt. Büszkeséget, aggodalmat, boldogságot bölcsességet és fájdalmat. Mind egyszerre. Számomra ezért ez a legszebb magyar festmény.

 

D.Tóth Krisztina jegyzete Rippl-Rónai József: Lazarine és Anella című festménye kapcsán.

 

Virág Judit Galéria: a  121 legszebb magyar festmény Törő István és Virág Judit válogatásában.

 

A kiállítás nyitva: október 28. és november 29. között, minden nap 10-től 18 óráig a galériában.

 

1055 Budapest, Falk Miksa u. 30.