A diákok nyári munkavégzésének adójogi kérdéseiről
A közép vagy felsőfokú oktatásban résztvevő diákok szakmai gyakorlata:
Amennyiben a hallgató a szakmai gyakorlata idején a mindenkori minimálbér 15%-át meghaladó díjazásban részesül, úgy az a feletti rész már egyéb jövedelemnek minősül, mely személyi jövedelemadó, és százalékos EHO fizetési kötelezettséggel jár
Ha a szakmai gyakorlat idejére kapott díjazás ezt a mértéket nem haladja meg, akkor adóterhet nem viselő járandóságnak minősül a személyi jövedelemadó törvény értelmében, tehát a rá eső adót nem kell megfizetni.
Ha a diák csak adóterhet nem viselő járandóságban részesül, akkor adóbevallást sem kell benyújtani és adófizetési kötelezettség sem terheli. Más a helyzet, ha a fenti díjazáson kívül egyéb vagy bármilyen más jogcímen is szerez jövedelmet a fiatal, mert akkor már adóbevallást kell benyújtani és adófizetésre is sor kerülhet.
Munkaviszony:
Szintén eléggé elterjedt jövedelemszerzési forma, mikor a fiatalt a nyári hónap vagy hónapok idejére munkavállalóként munkaviszonyban foglalkoztatják. Munkavállaló az lehet, aki a 16. évét betöltötte, illetve törvényes képviselőjének hozzájárulásával a 15. életévét betöltött tanuló az iskolai szünet alatt. A munkaviszonyból származó jövedelem bérjövedelemnek minősül, mely adó és járulék köteles.
Megbízási jogviszony:
Ez a szerződés típus a személyi jövedelemadó szabályai szerint az ún. önálló tevékenység kategóriájába tartozik, ahol a jövedelem kiszámításánál választható a 10% költséghányad elszámolása, vagy a tételes költségelszámolás. Az e módszerekkel meghatározott jövedelem az adótábla szerint adózik.
Még egyszer fontos hangsúlyozni, hogy az adóterhet nem viselő járandóság kivételével minden említett jövedelemfajta esetén bevallást kell adnia a fiatalnak, az adóévet követő év május 20-ig. Fontos tudnivaló, hogy bármely jövedelem csak akkor fizethető ki, ha a diák rendelkezik adóazonosító jellel, ami az adóhivatal ügyfélszolgálatainál igényelhető.
APEH Észak-alföldi Regionális Igazgatósága