1. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény 2007. január 1-jén hatályba lépő módosítása szerint nem szűnik meg annak az egyéni vállalkozónak az eva alanyisága, aki tevékenységét azért nem végzi folyamatosan, vagy bevételt azért nem ér el, mert gyermekgondozási segélyben (továbbiakban: gyes) vagy gyermekgondozási díjban (továbbiakban: gyed) részesül.
Az új szabály nem határoz meg külön feltételt arra nézve, hogy az eva alanyiság megtartásának milyen időtartamú gyesben, gyedben való részesülés a feltétele. Ilyen szabály hiányában az eva hatálya alatt maradhat az egyéni vállalkozó, ha az adóéven belül bármilyen rövid időszakban – szélsőséges esetben akár csak egy napig – gyesben vagy gyedben részesült, függetlenül attól, hogy az ilyen ellátások folyósítására az adóév elején vagy végén, folyamatosan vagy megszakításokkal kerül sor. Mivel az új szabály 2007. január 1-jén lép hatályba, azt már a 2007. adóévre, az eva szabályainak való megfelelés 2006. december 20-án történő vizsgálatakor alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy az az egyéni vállalkozó, aki 2006-ban eva alany volt, de tevékenységét folyamatosan nem gyakorolta, bevételt nem ért el, és 2006-ban gyesben, gyedben részesült, 2007. évben is az eva hatálya alatt maradhat, amennyiben az adóalanyiság választására rendelt további feltételeknek megfelel.
2. Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény lehetőséget biztosított az adózónak arra, hogy 2006. szeptember 15-ig bejelentse, hogy 2006. szeptember 30-ával eva alanyiságát megszűnteti. Az eva hatálya alól szeptember 15-éig történő kijelentkezés ugyanazokkal a jogkövetkezményekkel jár, illetve az adózó a kijelentkezést követő időszakra ugyanazon választási lehetőségekkel rendelkezik, mintha a kijelentkezésről szóló nyilatkozatot az Eva törvény általános szabályai alapján december 20-áig tette volna meg. Ez többek között azt jelenti, ha az egyéni vállalkozó önkéntes döntése alapján 2006. október 1-jei hatállyal kerül ki az eva hatálya alól, akkor jogosult – az átalányadózás választására jogosító feltételek megléte esetén – 2006. október 1-jétől az átalányadózást választani. Az átalányadó választására jogosító bevételi értékhatár vizsgálatakor a korrekciós tételek nélkül számított evás bevételt kell figyelembe venni.
3. Az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint a jövedelme után, de havonta legalább 125 000 forint, 2007. január 1-jétől legalább 131 000 forint minimum járulékalap után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. Amennyiben a jövedelme nem éri el a minimum járulékalapot és ezt bejelenti az adóhatósághoz, akkor mentesül a minimum-járulékalap utáni fizetési kötelezettség alól. Az eva alany egyéni vállalkozónak – amennyiben mentesülni kíván a minimum-járulékalap utáni fizetési kötelezettség alól – a rendelkezésre álló bizonylatok alapján kell megbecsülnie jövedelmének nagyságát, és ez alapján adhatja be a bejelentését. A jövedelem becslése során adózó az evás bevételét csökkentheti azon közterhek (például járulékok, hozzájárulás) összegével (az egyéni társadalombiztosítási járulék kivételével), amelyet egyébként, ha nem evás adóalany lenne, a vállalkozói jövedelem megállapítása során figyelembe lehetne venni, valamint azokkal a kiadásokkal, amelyeket bizonylattal tud igazolni.
4. Amennyiben az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó az általa kibocsátott számla kiállítását követően, de az eva adóalanyisága megszűnését megelőzően a számlázott összeget, illetve annak egy részét nem kapja meg, és az eva adóalanyiság megszűnéséig a számla kiállításától számított 30 nap nem telt el, akkor az adózó e bevétel után már a személyi jövedelemadóról szóló törvény egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályai szerint köteles a közterheket teljesíteni. Az előzőekben foglalt álláspont irányadó akkor is, ha az adózó adóalanyisága évközben vagy az adóév végén szűnik meg.
5. Abban az esetben, ha az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó adóalanyisága ideje alatt olyan terméket szerez be, vagy szolgáltatást vesz igénybe, amelynek ellenértékét csak az eva adóalanyiság megszűnése után fizeti meg, akkor a termék vásárlásával, a szolgáltatás igénybe vételével kapcsolatban felmerült kiadása a személyi jövedelemadó szabályai szerint – az egyéb feltételek teljesülése esetén – a vállalkozói tevékenységével kapcsolatban elszámolható költségnek minősül. Amennyiben a termék beszerzésének, szolgáltatás igénybevételének az erről szóló számlán szereplő teljesítési időpontja (illetőleg közösségen belülről vagy harmadik országból történő beszerzések esetén az áfa levonási jog keletkezési időpontja) olyan időszakra esik, amikor az egyéni vállalkozó még az eva hatálya alá tartozott, a kérdéses termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás után az egyéni vállalkozónak nem keletkezik áfa levonási joga – függetlenül attól, hogy áfa levonásra jogosult áfa adóalanyként folytatja tovább tevékenységét.
Ebből következik, hogy a fenti esetben az eva hatálya alól kilépő egyéni vállalkozó – mivel áfa levonási joga nem keletkezik – vállalkozói költségként a számla bruttó (áfával növelt) összegét számolhatja el.
APEH Hajdú-Bihar Megyei Igazgatósága