BIZTOSÍTÁSI JOGVISZONNYAL NEM RENDELKEZŐ BELFÖLDI SZEMÉLYEK JÁRULÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGE

Az összes nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban, hozzátartozói nyugellátásban, különféle járadékban, gyes-ben, rendszeres szociális segélyben, gyet-ben, ápolási díjban részesülők, középfokú nevelési-oktatási vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató magyar állampolgárok, a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező kiskorú személyek, hajléktalanok, a törvény rendelkezése szerint  járulékfizetés nélkül is jogosultak (természetbeni) egészségügyi szolgáltatásra.

Az a belföldi személy, aki nem minősül biztosítottnak és egészségügyi szolgáltatásra a fentiek szerint sem jogosult, köteles havonta a minimálbér alapulvételével:

 

2007. április  01-jétől   9 %

 

mértékű egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.

 

Ha a járulékfizetési kötelezettség a naptári hónap teljes tartama alatt nem áll fenn, egy naptári napra a minimálbér 30-ad részét kell figyelembe venni.

 

A törvénymódosítás szerint 2007. április 01-jétől az eltartott közeli hozzátartozók is kötelesek egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni a természetbeni egészségügyi (orvosi, kórházi, klinikai ellátás, gyógyszerár támogatás, stb.) ellátásra való jogosultságuk érdekében.

 

A törvény az egészségügyi szolgáltatási járulék alapjául fő szabályként a minimálbért határozza meg (2007. évben havi 65.500 forint).

Ha azonban a települési önkormányzat polgármestere hatósági bizonyítványt állít ki a belföldi személy családjában az egy főre jutó havi jövedelemről, és ez a jövedelem nem éri el a minimálbér összegét, akkor a járulékfizetés alapja a belföldi személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem, de legalább az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege.

 

Az öregségi nyugdíj legkisebb összege:  2007. február 01-jétől       27.130 forint

 

Azoknál a családoknál, ahol az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimumot nem haladja meg, és nem rendelkeznek a szociális törvényben meghatározott vagyonnal - az ugyancsak a települési önkormányzat polgármestere által kiadott hatósági bizonyítvány alapján mentesül a „nem biztosított” magánszemély a 9 %-os egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól.

 

Az ebbe a körbe tartozó eltartott közeli hozzátartozó továbbra is a nemzeti kockázat közösség keretében, a költségvetés által finanszírozottan jogosult az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére.

 

A hatósági bizonyítványt a polgármester kérelemre (a kérelmező és családtagjai jövedelmére vonatkozó igazolás alapján) egy évre állítja ki.

 

Szintén a polgármester állapítja meg a szociális rászorultságát annak a magánszemélynek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét – aki egyedül élő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át – nem haladja meg és nem rendelkezik vagyonnal. A szociális rászorultságról a polgármester szintén hatósági bizonyítványt állít ki (érvényessége szintén egy év).

 

A szabályozás a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben a családban az egy főre jutó jövedelem meghaladja a minimálbér összegét, a járulék alapja a minimálbér. Ha nem éri el a minimálbér összegét, de meghaladja a nyugdíjminimum összegét, a 27.130 forint és a 65.500 forint közötti összeg után kell 9 %-os mértékű egységügyi szolgáltatási járulékot fizetni.

 

Annak a személynek, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét és vagyonnal sem rendelkezik, szociális rászorultként  jogosult az egészségügyi szolgáltatásra.

Ha a magánszemély a minimum nyugdíj összegét meghaladó jövedelemmel nem rendelkezik, de van vagyona, az ellátás megszerzésére már csak járulékfizetéssel szerezhet jogosultságot, amelynek alapja a nyugdíj minimum összege (egyedül élőnél a nyugdíjminimum 150 %-ának megfelelő összeg).

 

Az eltartott közeli hozzátartozók tehát 2007. április 01-jétől kikerülnek azon kedvezményezetti körökből, akik járulékfizetés nélkül is jogosultak egészségügyi szolgáltatásra.

Ezzel egyidejűleg bővül is a külön járulékfizetés nélkül, természetbeni egészségügyi szolgáltatásra jogosultak köre a Tbj. 16. §-ában:

 

-           akinek a munkaképessége legalább 50 %-os mértékben romlott, rendszeres szociális járadékra nem jogosult (mert pl: nem rendelkezik az ehhez szükséges szolgálati idővel) és erről az illetékes hatóságtól igazolása van,

 

-           a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, és jövedelme nem haladja meg a minimálbér 30 %-át (2007-ben a havi 19.650 forintot) szintén nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot.

 

Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetését a kötelezett helyett,- annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti. A járulékfizetés átvállalása azonban csak az állami adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé. További feltétel, hogy a járulékfizetés átvállalásáról a kötelezett 15 napon belül bejelentést tegyen az állami adóhatósághoz. Ha a kötelezettséget átvállaló személy vagy szerv nem teljesíti a járulékfizetési kötelezettséget, akkor az egészségügyi szolgáltatási járulékot a kötelezett köteles teljesíteni.

Az állami adóhatóság az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett által bejelentett adatokat a bejelentést követő 10 napon belül elektronikus úton megküldi az egészségbiztosítási alap kezelésért felelős szerv részére.

 

„Passzív” egészségügyi szolgáltatási jogosultság:

 

Az új szabály szerint az egészségügyi szolgáltatást igénybevevő személy köteles a TAJ számát igazoló okmányt bemutatni, amelynek alapján az egészségügyi szolgáltató a jogosultság fennállását már az ellátás igénybevétele előtt ellenőrizni tudja. 2007. április 01-jétől a jogszabály módosítás alapján lehetővé válik, hogy akinek a biztosítása megszűnt, a jogviszony megszűnését követően további 45 napig jogszerűen igénybe veheti – un. passzív jogosultság formájában – az egészségügyi szolgáltatást. Amennyiben a társadalombiztosítási kötelezettséget megalapozó jogviszony (pl: munkaviszony) ennél rövidebb időtartamú, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság csak a biztosítási időtartammal hosszabbodik meg, (ez a szabály azonos a passzív táppénz jogosultságának a szigorításával, mivel a keresőképtelen személyt a biztosítási jogviszony megszűnését követően megillető un. passzív táppénz is csak 45 napra illeti meg, melyet méltányosságból is csak legfeljebb 45 nappal lehet meghosszabbítani).

 

Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget az állami adóhatóságnál kell bejelenteni a:

 

 

07T1011-es számú bejelentőlapon,

 

a változás bejelentésére pedig a

 

  07T1021 számú bejelentőlap szolgál.

 

Az APEH a bejelentkezéssel egyidejűleg a magánszemély adóazonosító jelének a feltüntetésével adja ki a befizetés teljesítésére szolgáló utalványt (befizetési csekket).

A bejelentés alapján az adóhatóság a fizetési kötelezettséget előírja, és a befizetéseket nyilvántartja. A fizetési kötelezettség teljesítését az adóhatóság az adóév utolsó napját követő 60 napon belül az adózó adószámláján megvizsgálja, és az elmulasztott járulékkötelezettségből eredő tartozás megfizetési kötelezettségéről határozatban rendelkezik.

 

 

 

APEH Észak-alföldi Regionális Igazgatóság