Budaházy Györgyöt 2007. március 15-én délután fél három körül között fogták el Budapesten a Deák téren civil ruhás rendőrök, miután részt vett az ünnepi megemlékezéseken.
A 2006. szeptember 18-i Szabadság téren zajlott események miatt rongálás és garázdaság elkövetésének gyanúja miatt körözte Budaházy Györgyöt a rendőrség, illetve egyidejűleg a 2002. július 4-i Erzsébet téri hídlezárás kapcsán ellene és társaival szemben közérdekű üzem működésének megzavarása miatt indult, bírói szakba jutott büntetőeljárásban a Pesti Központi Kerületi Bíróság - anélkül, hogy tárgyalás kitűzésére és ezáltal azon való megjelenés elmulasztására sor került volna - még 2006 októberében elfogatóparancsot bocsátott ki.
2007. március 15-én este került sor az előállítást követően őrizetbe vett Budaházy György kihallgatására a Nemzeti Nyomozó Iroda Aradi utcai épületében, jelenleg is itt tartják fogva, előzetes letartóztatására indítványt tettek, e tárgyban a nyomozó bíró előtti meghallgatásra várhatóan március 17-én délelőtt kerül sor valószínűleg a Tolnay Lajos utcai rendőrségi épületben.
A - dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd jelenlétében tartott, közel négy órás - kihallgatás során a Nemzeti Nyomozó Iroda eljáró nyomozói két bűncselekmény elkövetésével gyanúsították meg Budaházy Györgyöt: a Szabadság téri szovjet emlékmű címerének lefeszítése miatt egy rendbeli, a Btk. 324. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés a. pontja szerint minősülő, jelentős kárt okozó rongálás bűntettének elkövetésével, továbbá egy március 3-i keltezésű, több internetes portálon megjelent Hazafiak, magyarok, testvéreim című írás és azonos tartalmú hangfelvétel miatt pedig a Btk. 139. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő, alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása előkészülete bűntettének elkövetésével. A gyanúsítás szerint ebben a körben az egyik legveszélyesebbe mondat az, hogy: ..ki veheti magának a jogot, hogy megszabja a démosznak, hogy mi a demokratikus és mi nem ?
A Szabadság téri szovjet emlékmű megrongálása miatt, illetve a március 15-e kapcsán kiadott üzenete miatt alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészülete miatti büntetőeljárásban dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi ügyvezetője védi Budaházy Györgyöt, míg a 2002-es Erzsébet hídi ügy miatti büntetőeljárásban dr. Monostory Attila ügyvéd látja el védelmét. Rajtuk kívül több más ügyvéd is segíti a védelem munkáját.
A kihallgatáson Budaházy György a szovjet önkényuralmi emlékmű címerének leverését nem tagadta, kiemelve azt, hogy:” egy Szabadság nevű téren nincs helye egy megszálló ország emlékművének, továbbá én korábban már nagyon sokféle demokratikus eszközzel megpróbáltam kifejezésre juttatni nemtetszésemet az emlékművel kapcsolatban , de ezek a kezdeményezések válasz nélkül maradtak vagy elutasításra kerültek. „
Budaházy György elismerte szerzőségét az állami elleni bűncselekmény miatti eljárás alapját képező írással kapcsolatban, azonban elmondta, hogy: fő célom és az írással is ezt kívántam elérni, hogy a jelenlegi kormányzat elkerüljön a helyéről , továbbá harc fogalom alatt egyfajta politikai ellenállást értettem , illetve a felhívás valójában erőszakmentes közügyekben való kiállásra szólítja fel az embereket azzal a céllal, hogy távolítsa el a kormányt.
A védelem a gyanúsításokkal szemben ellenvetéssel élt.
A védelem vitatja, hogy a Szabadság téri szovjet emlékmű a kulturális javak körébe tartozó tárgynak minősülne. A kár nem éri el az ötvenezer forintot, így az ügyben szabálysértési eljárásnak volna csak helye, ha pedig mégis kulturális javak körébe tartozó tárgy lenne az emlékmű, - a kárérték kétmillió forint alatti mértéke miatt - a minősítés legfeljebb a Btk. 324. § (3) bekezdés b. pontja szerint alakulhat, amelynek büntetési tétele enyhébb, mint a gyanúsítás szerinti bűntetté.
Az írás és hangfelvétel a védelem szerint nem valósít meg bűncselekményt, mivel az nem minősül előkészületi cselekménynek (felhívást ő nem tett közzé), másrészt az írás egy demokratikus jogállam vélemény-nyilvánítási szabadsága körébe tartozó politikai állásfoglalásnak minősül. A jelenlegi kormány leváltására irányuló szándék, buzdítás közzététele megszokott eleme egy parlamenti demokráciának. A felhívás nem tartalmaz erőszak alkalmazására történő felhívást, sőt éppen annak ellenkezőjét: Oda kell állni, ha nem akar erőszakot ! Pont azért, hogy ne legyen erőszak ! A kormány leváltására irányuló szándék semmiképpen nem értékelhető a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének megváltoztatására irányuló cselekménynek. A felhívás nem a kormány, mint intézmény eltörlésére utalt, hanem annak összetétele megváltozásának szükségességére, megszólítva azon társadalmi rétegeket, akiket hátrányos érint a mostani kormány működése. A demokratikus parlamentáris rendszer fogalmi eleme az, hogy bárki megfogalmazhassa elmarasztaló véleményét a kormány tevékenységével kapcsolatban és arra törekedjen, hogy törvényes eszközökkel, erőszakmentesen a kormány megbukjon. A felhívás az alkotmányos rend részét képező lényeges alkotmányos alapelvekre hivatkozik.
A védelem bízik abban, hogy az ügyben eljáró szervek a fentiek mérlegelése alapján hozzák meg döntéseiket, ezzel elkerülhető lenne az, hogy csaknem húsz évvel a rendszerváltozásnak nevezett fordulat után valakit politikai állásfoglalása miatt állam elleni bűncselekmény miatt vonjanak eljárás alá és tartsanak fogva.
Az előzetes letartóztatás feltételei a rongálás csekély tárgyi súlya, az állam elleni bűncselekmény megalapozott gyanújának hiánya, továbbá részletes vallomása, illetve eljárási cselekményeken való részvételi szándékának jelzése, továbbá családi körülményei (három kiskorú gyermek, köztük egy féléves) miatt nem állnak fent, a védelem a szabadlábra bocsátást fogja indítványozni.
Továbbiak: www.nemzetijogvedo.hu
Kiadó: Nemzeti Jogvédő Alapítvány
OS