Súlyosan megsértette a rendőrség annak a panaszosnak az alapvető jogait, akivel szemben beleegyezése nélkül, erőszakos úton hajtottak végre katéteres vizeletminta vételt - állapította meg a Független Rendészeti Panasztestület.
A beadvány szerint a panaszost 2010. március 6-án hajnalban egy általa tagadott bűncselekmény elkövetésének gyanújával állították elő egy vidéki város rendőrkapitányságán. Mivel a panaszossal szemben felmerült az ittas vezetés gyanúja is, négy rendőr vizelet- és vérvétel céljából a városi orvosi ügyeletre vitte, ahol a panaszos nem volt képes vizeletet adni, ezért kérte rendőröket, illetve az ügyeletes orvost és ápolót, hogy várjanak egy kis ideig. A rendőrök azonban kijelentették, hogy katéter segítségével fognak tőle vizeletet nyerni. Az intézkedésnek a panaszos megpróbált ellenállni, kiabált, valamint fizikai ellenállást is tanúsított, ezért a rendőrök lefogták, a vizsgálóágyon hanyatt fektették, és erővel lehúzták nadrágját, aminek következtében a panaszos ruházatában kisebb anyagi kár keletkezett. Ezt követően az orvos segítségével került sor a katéteres vizeletvételre, illetve - miután a panaszos ingének ujját az orvos ollóval felvágta - a vérvételre.
A Panasztestület megállapította, hogy a panaszos esetében nem volt jogszabályi felhatalmazás a katéteres mintavétel kikényszerítésére, így az eljárás jogsértő volt és súlyosan csorbította a panaszos tisztességes eljáráshoz, emberi méltósághoz, egészséghez és testi épséghez való jogát.
A Testület rámutatott, hogy a Rendőrség Szolgálati Szabályzata szerint a mintavétel a törvényben meghatározott keretek között kényszeríthető ki, mivel pedig nincs a kényszerkatéterezést lehetővé tevő törvényi szabályozás, a mintavétel nem a törvényben meghatározott keretek
között történt, azaz jogellenes volt.
A fentieken túlmenően a Panasztestület felhívta a figyelmet arra, hogy a 23/2003. (VI.24.) BM-IM együttes rendelet és az Országos Rendőrfőkapitány 27/2010. számú utasítása egybehangzóan rögzíti, hogy ha a vizeletminta biztosítása nem lehetséges, kétszeri vérvételre kell intézkedni úgy, hogy a második vérvételre az első mintavételt követő 30-45 perc között kerüljön sor.
E jogszabályi előírásokra, valamint az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézet tájékoztatására tekintettel a Panasztestület állásfoglalásában hangsúlyozta, hogy a panaszossal szemben a kényszerkatéterezés helyett kétszeri vérvételre kellett volna intézkedni (így a két bizonyítási eljáráshoz külön-külön biztosított lett volna a minta).
A panaszügyben hozott súlyos alapjog-sérelmeket megállapító állásfoglalását a Panasztestület megküldte Dr. Hatala József országos rendőrfőkapitánynak.
Budapest, 2010. szeptember 23.
Független Rendészeti Panasztestület
Kiadó: Független Rendészeti Panasztestület
OS