Csütörtökön nyílik és péntektől látogatható a 120 éve született Victor Vasarely életmű-kiállítása a Szépművészeti Múzeumban, ahol több mint 140 műalkotást, valamint dokumentumokat és eddig nem ismert fotókat, filmeket is láthat a közönség.
"A tárlat lehetőséget ad arra, hogy ne csupán a jól ismert Vasarelyt lássuk, hanem újra felfedezzük azt a rendkívül összetett, gondolkodó, kísérletező művészt, aki egész életében a látás törvényeit kutatta" - mondta Zombori Mónika, a tárlat egyik kurátora a kiállítás szerdai sajtóbemutatóján.
Kiemelte: a tárlat bemutatja, hogy Vasarely művészete nem egyszerűen stílustörténeti kérdés, hanem a 20. századon átívelő, azzal párhuzamosan kibontakozó radikális szemléletváltás eredménye. "Ebben az értelemben Vasarely nemcsak művész, hanem egy vizuális gondolkodásmód megalkotója, ami a művészeten túl a dizájnra, az építészetre és a mindennapi képi kultúránkra is hatással volt, és hatása a mai napig is érzékelhető" - emelte ki. Hozzáfűzte: a kiállításon a látogatók végigkövethetik, hogy a Pécsen született, de Budapesten művésszé váló Vásárhelyi Győző hogyan vált a francia főváros művészeti elitjéhez tartozó Victor Vasarelyvé, és ezzel egyúttal a 20. század nemzetközileg is meghatározó alkotójává.
Pócs Veronika, a tárlat másik kurátora a tárlatvezetésén beszélt arról is, hogy bár Vasarely élete nagy részét Franciaországban töltötte, identitásában, képi érzékenységének mélyrétegeiben és művészi gondolkodásában mindvégig megőrizte magyarságát. Ezt nemcsak művei címadásaiban, hanem azokban a kompozíciós ritmusokban és geometrikus szerkezetekben is nyomon követhető, amelyekben a magyar folklór ornamentális elemei is visszaköszönnek.
Az idén megnyitásának szintén 120. évfordulóját ünneplő Szépművészeti Múzeum kiállításán látható műalkotások és dokumentumok a magyarországi tárlatok történetében korábban nem látott teljességgel igyekeznek megrajzolni Vasarely életművét.
Magyarországon legutóbb 1969-ben, a Műcsarnokban rendeztek hasonló léptékű kiállítást Vasarely alkotásaiból. A mostani tárlat elsősorban a művész által alapított budapesti kollekcióra épít, amely a legnagyobb és legátfogóbb Vasarely-közgyűjtemény a világon, de kiemelkedő, eddig Magyarországon még nem látott művek is érkeztek az aix-en-provence-i Fondation Vasarelyből, de a pécsi Vasarely Múzeumból és magángyűjteményekből kölcsönzött műtárgyak is gazdagítják az évfordulós tárlatot.
A kiállítás időrendben követi Vasarely pályájának fő alkotói korszakait, a korai, figurális kísérletektől a geometrikus absztrakció letisztult rendszerein át az optikai jelenségek tudatos szerkesztéséig. A látogató megismerheti, miként törekedett Vasarely arra, hogy a művészet kilépjen a hagyományos műtermi keretek közül, hogy a mindennapi környezet, az építészet és a városi tér alakítójává váljon.
A műveket tematikus-kronologikus egységekben, öt szekcióban, a Korai művek, az Út az absztrakció felé, A kinetizmus születése, az Op-art és a Művészet mindenkinek elnevezésű kiállításrészekben mutatják be.
A kiállítás szervesen illeszkedik abba a nemzetközi újraértékelési folyamatba, amely a frankfurti Städel Museum 2018-as, majd a párizsi Pompidou Központban 2019-ben megrendezett nagyszabású tárlataival vette kezdetét, és amely Vasarely életművét új összefüggésekben, friss értelmezési horizontokon helyezi el.
Az életmű-kiállításhoz kapcsolódik a Magyar Nemzeti Galériában látható Kinetikus víziók. Nicolas Schöffer és Victor Vasarely dialógusban című kamaratárlata, amely a Szépművészeti Múzeum kiállításán kevésbé hangsúlyos, mégis meghatározó nézőpontokra koncentrál, különös tekintettel a Vonal-korszak műveire, a városligeti Neo Kortárs Művészeti Térben szeptember közepéig látható Vasarely Don’t Go Home című tárlat pedig a hatvanas–hetvenes évek kísérletező művészetének szemszögéből vizsgálja, hogyan hatott Vasarely a magyar művészetre. A három kiállítás közös, kedvezményes árú belépővel is látogatható.