A vadászok közérzetjavítását célzó javaslatok miatt nyílt levelet írt Semjén Zsoltnak egy környezetvédő, amelyben azt követeli, hogy azonnal vonja vissza a kéréseit. Gera Pál, a Fővárosi Állat- és Növénykert korábbi állatgondozója, Pro Natura-díjas természetvédő szerint akkor, amikor "nemzeti konzultáció keretén belül kikérték az emberek véleményét arról, szerepeljen-e az új alkotmányban az, hogy kötelességünk megőrizni a Kárpát-medence élővilágát, annak sokszínűségét", elfogadhatatlan, hogy Semjén Zsolt madár- és emlősfajok vadászhatóvá tételére tesz írásbeli javaslatot.
"Ez tisztelt Elnök Úr mindazoknak az arculcsapása, akik komolyan vették az alkotmányozási folyamatot, akik évtizedeken keresztül annak érdekében dolgoztak, hogy minél többet megőrizzünk hazánk élővilágának sokféleségéből, de annak a közel hatvanezer vadásztársasági vadásznak is semmibe vétele, akik nevében megtette nyilatkozatát" - írta a Semjénnek címzett nyílt levelében Gera.
Semjén Zsoltnak láthatóan fogalma sincs a hazai vadállomány helyzetéről - mondta a Hírszerzőnek Gera Pál. Mint mondta, a miniszterelnök-helyettes által felvázolt elképzelések teljesen szembe mennek a szakma törekvéseivel. Jellemző például, hogy a természetvédelmi szakemberek körében éppen arról folyik a diskurzus jelenleg, hogy meg kellene erősíteni a hazai menyétfélék védelmét, ugyanis az utóbbi tíz évben visszaszorulóban van az állomány. Ennek oka elsősorban a szélsőséges időjárás: a nyári aszályok, és az őszi-tavaszi belvizek miatt csökken a menyétfélék élőhelye.
Hadd jöjjenek az olaszok
A ragadozó madarak esetében túlzott elszaporodásról beszélni szintén nem lehet - ugyanis jelenleg senki nem tudja Gera Pál szerint, hogy mekkora az állomány, mégpedig azon prózai oknál fogva, hogy az egyedszám felmérésére régóta nincs pénz. "De az gondolom mindenki számára ismert, hogy egyre többször fordul elő a ragadozó madarak mérgezése, ez biztosan nem a túlszaporodás irányába mutat" - mondta Gera Pál.
Egyébként a menyét kivételével a Semjén Zsolt által említett összes állatfaj védett Magyarországon, sőt a barna rétihéja vagy a nyárilúd az uniós természetvédelmi program, a Natura 2000 úgynevezett jelölőfaja, vagyis kiemelt védelemben részesül - külföldön. A szalonka tavaszi vadászatát egy uniós jogszabály tiltja, azért mert ez a szaporodási időszak.
Szó nincs arról, hogy eldöntöttük volna védett állatok listájának átírását - mondta a Hírszerzőnek Vajai László, a Vidékfejlesztési Minisztérium halászati és vadászati főosztályának vezetője. A minisztériumi vezető azt mondta, most több éves monitoring indul, amely során felmérik a vadállományt, megvizsgálják, hogy lehetséges-e egyáltalán az egyes védettnek számító fajok vadászatának lehetővé tétele. Vajai szerint folyamatos az egyeztetés a természetvédőkkel, a döntés szakmailag megalapozzott lesz.
Vajai azt mondta, a legjobban az erdei szalonka példája mutatja, hogy a vadászi tilalom nem minden fajnál indokolt. A vadászatokon elejtett szalonkánk nagy többsége kakas, márpedig a hímek tavasszal nem őrzik a fészket, nem nevelik a kicsinyeiket. Ezért bizonyos feltételek mentén esetleg engedélyezni lehetne a kilővését.
Gera Pál szerint tény, hogy az utóbbi években kevesebb külföldi vadász jön Magyarországra, ezért valóban csökkentek a vadásztársaságok bevételei, túlzás azonban azt állítani, hogy emiatt vadászok megélhetése kerül veszélybe, mert a hazai kereslet is magas bérvadászatra. "Semjén Zsolt ezzel csak a külföldi, mindenekelőtt az olasz vadászok által akarja megnyitni a hazai piacot, nem a magyar vadászoknak akar kedvezni, tény, hogy ha ők tömegével lőhetnék ki a hazai énekesmadarakat - mint ahogy ez illegális formában most is rendszeresen előfordul - akkor valószínűleg nagy számban jönnének Magyarországra."
Forrás: Hírszerző